Németország történetének egyik legjelentősebb választása zajlott le, amely a CDU/CSU győzelmével és Friedrich Merz kancellári pozíciójának megszilárdításával végződött. Az új kormány azonban nemcsak gazdasági és belpolitikai kihívásokkal néz szembe, hanem egy megváltozott geopolitikai környezetben kell helytállnia. Az Egyesült Államok Európa-politikájának megváltozása, az orosz-ukrán háború és az új német kormány belső kihívásai mind azt jelzik, hogy Európa és benne Németország új korszakba léphet.

Merz győzelme és az új német kormány formálódása

A CDU/CSU győzelme és az SPD gyenge szereplése egyértelműen kijelölte a következő politikai irányt. Olaf Scholz lelép a politikai színtérről, és az SPD valószínűleg Boris Pistoriust, a népszerű védelmi minisztert jelöli majd kormányzati pozícióra, aki Ukrajna egyik legelkötelezettebb támogatója Németországon belül.

A választások után a kétpárti koalíció tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek:

• CDU/CSU – konzervatív, atlantista politika
• SPD – pragmatikus, Ukrajna-párti irányvonal

A német parlament (Bundestag) új összetétele azonban nem kedvez az egységes politikai fellépésnek: a szélsőjobboldali AfD és a radikális baloldali Die Linke egyre nagyobb befolyással bír, és az Ukrajna-politika, valamint a költségvetési reformok terén akadályozhatják a kormány mozgásterét.

Ukrajna és az európai geopolitika: Merz keményebb vonalat visz

Friedrich Merz egyértelműen Ukrajna-párti politikát hirdetett, és már 2022-ben Kijevbe utazott, hogy támogatásáról biztosítsa Volodimir Zelenszkij elnököt. A választások után Merz úgy nyilatkozott:

„Európának sürgősen erősödnie kell, hogy ne függjön többé az Egyesült Államoktól.”

Ez drámai változást jelenthet a transzatlanti kapcsolatokban, ugyanis Trump és az új amerikai kormányzat egyre inkább háttérbe szorítja Európát a geopolitikai döntéshozatalban.

A következő hónapokban a legfontosabb kérdések a következők lesznek:

1. Továbbra is kap-e Ukrajna fegyveres támogatást Németországtól?
2. A NATO szerepe megváltozik-e az európai biztonságpolitikában?
3. Lehetséges-e egy „európai NATO”, amely csökkenti az USA befolyását?

Az új transzatlanti viszonyrendszer és az USA háttérbe vonulása

Az Egyesült Államok politikai irányváltása óriási hatással van Európára. Donald Trump már a választások előtt egyértelműen jelezte, hogy kevésbé kíván beavatkozni Európa ügyeibe, és azt is kijelentette:

„Amerika nem fogja finanszírozni az európai biztonságot.”

Ez alapjaiban rengetheti meg a NATO szerepét. Merz és Macron már egyeztetett arról, hogy szükség lehet egy független európai védelmi erő létrehozására, amely a brit és a francia atomarzenálra épülhet.

Kérdés azonban, hogy az EU valóban képes-e saját katonai védelmi rendszert felépíteni – hiszen a finanszírozás és a katonai koordináció egyelőre gyenge lábakon áll.

Elon Musk és az AfD támogatása: új kihívás a német politikában?

A német választások előtti kampány egyik legmegdöbbentőbb fejleménye az volt, hogy Elon Musk nyíltan támogatta a szélsőjobboldali AfD-t. A milliárdos vállalkozó aktívan kritizálta a német politikai elitet, és kormányellenes hangulatot szított az X (korábbi Twitter) platformján.

• Musk megkérdőjelezte a német energiaterveket
• Nyíltan támogatta Alice Weidellel, az AfD vezetőjét
• Bírálta Frank-Walter Steinmeier államfőt és Scholzot

A CDU/CSU részéről Merz élesen elítélte Musk beavatkozását, és azt mondta, hogy a milliárdos túl messzire ment a német politikába való beleszólásban.

Az AfD azonban történelmi eredményt ért el a választásokon, és a Bundestag több mint egyharmadát szélsőséges pártok képviselik, ami tovább növeli a német politika instabilitását.

Mi várható Németországban és Európában?

Friedrich Merz kormányzásának első hónapjai kulcsfontosságú döntéseket hoznak:

• Ukrajna támogatása folytatódik, de milyen formában?
• Megszületik-e az európai védelmi erő koncepciója?
• Sikerül-e stabil koalíciót építeni a CDU/CSU és az SPD között?

A transzatlanti kapcsolatok alapjaiban változhatnak meg, és Európa kénytelen lesz saját lábára állni a biztonságpolitika terén.