Kína az orosz dróngyártás kulcsfontosságú beszállítójává vált, megkerülve a nyugati szankciókat – állítja az észt hírszerzés. A dokumentum szerint az Oroszországba érkező nyugati alkatrészek nagy része Kínából származik, ami tovább fokozhatja a geopolitikai feszültségeket.

A legfrissebb észt nemzetbiztonsági jelentés szerint Kína az Oroszországba irányuló fegyvercsempészet központjává vált, és jelentős szerepet játszik az orosz dróngyártásban a nyugati alkatrészek továbbításával. A jelentés megállapítása szerint az Oroszországba eljutó ilyen alkatrészek mintegy 80 százaléka Kínából származik, míg korábbi ukrán jelentések szerint a frontvonalon talált külföldi alkatrészek körülbelül 60 százaléka Kínán keresztül érkezett – számolt be hírről szerdán a Reuters.

A nyugati szankciók kijátszása

A jelentés szerint Kína Oroszország „elsődleges központja” a csúcstechnológiás és kettős felhasználású termékek importjában, ezzel elkerülve a nyugati szankciókat. Az észt hírszerzési szolgálat vezetője, Kaupo Rosin szerint Peking célja, hogy Oroszország ne veszítse el az ukrajnai háborút, mivel egy ilyen kimenetel az Egyesült Államok stratégiai győzelmét jelentené, amely Kína legfőbb geopolitikai riválisa.

Oroszország alternatívák hiányában Nyugatra támaszkodik

A jelentés rávilágít arra, hogy Oroszországnak nincs hazai alternatívája a drónalkatrészek terén. Ezért továbbra is nyugati beszállításokra szorul. Az észt titkosszolgálat szerint Kína segíti a kettős felhasználású alkatrészek titkos átadását magáncégeken keresztül. Ezzel csökken Oroszország függősége. A nyugati, főleg katonai célra használt eszközök ilyen módon történő beszerzése, hosszú távon alááshatja a Nyugat szankciós politikájának hatékonyságát.

Észtország aggodalmai

Észtország, amely NATO-tagként szorosan figyelemmel kíséri az orosz katonai fejleményeket, Moszkvát továbbra is fő biztonsági fenyegetésnek tekinti. Különösen az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió óta tartja prioritásnak az orosz katonai képességek elemzését. Az észt titkosszolgálat szerint valószínűsíthető, hogy nyugati cégek kínai irodái is érintettek lehetnek a fegyveralkatrészek továbbításában, ami további nemzetközi figyelmet igényel.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Shutterstock