Klaus Iohannis bejelentette, hogy február 12-én lemond államfői tisztségéről, elkerülve ezzel a felfüggesztési eljárás okozta politikai válságot. Döntése nem csillapította a feszültségeket, Bukarestben tüntetők követelik a román elnökválasztás második fordulójának megtartását.

Klaus Iohannis hétfőn bejelentette, hogy február 12-én lemond államfői tisztségéről. A döntés azután született meg, hogy a román parlament házbizottságai úgy határoztak, kedden reggel tíz órakor megvitatják az elnök felfüggesztéséről szóló indítványt – jelent meg a hír a román Krónika online oldalán.

A román elnök lemondásának indoklása

Az elnök rövid nyilatkozatában haszontalannak, indokolatlannak és károsnak nevezte az ellene benyújtott indítványt. Kifejtette, hogy a felfüggesztés Romániát politikai válságba sodorná, megosztaná a társadalmat, és nemzetközi szinten is káros következményekkel járna. „Az ország a világ nevetségének tárgyává válik. Annak érdekében, hogy megelőzzem mindezt, lemondok” – fogalmazott.

Tüntetések és politikai reakciók

Iohannis bejelentése nem nyugtatta meg az elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu híveit, akik Bukarestben tüntettek a választás második fordulójának megtartását követelve. A demonstrálók dulakodásba keveredtek a csendőrséggel.

A távozó államfő állítólag előzetesen egyeztetett a kormánykoalíció vezetőivel, köztük a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a kisebbségi frakció képviselőivel.

Az elnökválasztás körüli viták

Iohannis mandátuma hivatalosan 2023. december 21-én járt le, de az alkotmánybíróság döntése értelmében a következő államfő beiktatásáig hivatalban maradhatott. Az elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítésére azért került sor, mert hírszerzői jelentések szerint egy külföldi szereplő beavatkozott a választási folyamatba, és Călin Georgescu manipuláció révén szerezhetett előnyt.

Felfüggesztési eljárás és politikai következmények

A Fiatal Emberek Pártja (POT) és más pártok – köztük az AUR, S.O.S. Románia és az USR – 178 törvényhozó aláírásával kezdeményezték Iohannis felfüggesztését. Ha a parlament megszavazza az indítványt, 30 napon belül népszavazást kell tartani az államfő elmozdításáról. Ha a referendumon az elmozdítást támogatják, új elnökválasztást kell kiírni. A felfüggesztés idején az ügyvivő államfői teendőket Ilie Bolojan, a szenátus elnöke látná el.

Politikai feszültségek a háttérben

Iohannis lemondását a kormánykoalíció egyes szereplői, köztük az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is támogatta. Kelemen szerint az lett volna a legjobb megoldás, ha az elnök a mandátuma lejárta után azonnal távozik, így a szenátusi elnök vezethetné az országot az új elnökválasztásig. Az elkövetkező hónapokban továbbra is politikai feszültség várható Romániában.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Shutterstock