Az ellenzékkel folytatott költségvetési vita közepette Yoon dél-koreai elnök hadiállapotot hirdetett – látszólag az „állami rend” védelme érdekében. Tüntetések vannak a parlament előtt, és a rendőrség elkerítette az épületet.

Yoon Suk-yeol dél-koreai elnök rendkívüli állapotot hirdetett ki televíziós beszédében. Erre a lépésre azért van szükség, hogy megvédje Dél-Korea liberális demokratikus rendjét az „észak-koreai államellenes erőktől”. Az ellenzéket azzal vádolta, hogy irányítja a parlamentet, szimpatizál Észak-Koreával , és felforgató tevékenységekkel megbénítja a kormányt.

Bírálták az intézkedést

Ellenzéki politikusok, sőt a konzervatív kormánypárt, amelynek Yoon is tagja, bírálták az intézkedést. A konzervatív párt vezetője, Han Dong-hoon „hibásnak” minősítette a döntést, és megígérte, hogy „az emberekkel együtt megállítják”. Lee Jae-myung ellenzéki vezető, aki kis híján alulmaradt Yoon ellen a 2022-es elnökválasztáson, „illegálisnak és alkotmányellenesnek” nevezte a bejelentést.

Nem volt azonnal világos, hogy a lépések milyen hatással lesznek az ország kormányzására és demokráciájára. A Yonhap hírügynökség jelentése szerint a parlament be- és kijárata blokkolva van. Állítólag rendőrbuszok érkeztek a Yeouido parlamenti és pénzügyi negyedbe. Helikopterek köröznek a Parlament felett.

Összes parlamenti tevékenység felfüggesztése

A dél-koreai média jelentése szerint a hadsereg bejelentette az összes parlamenti tevékenység felfüggesztését. A Yonhap hírügynökség szerint a nemzetgyűlés tagjait megtiltották, hogy belépjenek az épületbe. Lee Jae-myung, Dél-Korea legfőbb ellenzéki pártjának vezetője felszólította a képviselőket, hogy gyűljenek össze a parlamentben.

Állítólag jelenleg körülbelül 70 parlamenti képviselő tartózkodik az épületben, mások pedig kívül vannak. Amikor megérkezik Woo Won-shik, a parlament elnöke, szavazást ír ki a hadiállapot feloldásáról – mondta Hong Kee-won képviselő a BBC-nek.

A tévéfelvételeken látszik, hogy a parlament előtt is gyülekeznek a felháborodott állampolgárok. Dél-Koreában az események a korábbi autokratikus uralkodók emlékeit ébresztik fel. A hadiállapotot a katonai diktatúrák idején többször is alkalmazták a polgári jogok elnyomására.

Yoon az intézkedést pártja és a legnagyobb ellenzéki Demokrata Párt közötti vita közepette hozta meg a jövő évi költségvetési törvényről. A parlamentben többséget birtokló ellenzéki képviselők csak a múlt héten hagyták jóvá a költségvetési tervezet lényegesen karcsúsított változatát az illetékes parlamenti bizottságban.

Megszabadítja az országot az „államellenes erőktől”

A parlament „bűnözők menedékévé vált, a törvényhozó diktatúra menedékévé, amely meg akarja bénítani a jogi és közigazgatási rendszert, és meg akarja dönteni liberális demokratikus rendünket” – mondta beszédében Yoon.

Azzal vádolta az ellenzéket, hogy az állam alapvető feladataira – például a kábítószer-bűnözés elleni küzdelemre és a közrend fenntartására – pénzeszközöket vágnak le, ezzel „káosz állapotát a segítik közbiztonságban”. „Visszaállítom az országot a normális kerékvágásba azáltal, hogy a lehető leggyorsabban megszabadítom az államellenes erőktől.”

Dél-Korea gyakorlatilag a koreai háború 1953-as vége óta háborúban áll Észak-Koreával, mivel a konfliktus inkább fegyverszünettel, mintsem békeszerződéssel ért véget. A két országot körülbelül négy kilométer széles demilitarizált zóna választja el. A két ország közötti feszültség az utóbbi időben fokozódott.

Vékonyka választási győzelem 2022-ben

Yoon Suk-yeol 2022 márciusa óta Dél-Korea elnöke. A konzervatív ekkor borotvavékony, 0,7 százalékpontos különbséggel nyerte meg a választást Demokrata Párt beli riválisával szemben. Yoon korábban főügyész volt, és megalkuvást nem ismerő és elvi természetéről volt ismert. Yoon 2022-es hivatalba lépése óta vitatott. Ez különösen a feleségét érinti, akit korrupcióval vádolnak.

Az elnök azonban az idén áprilisi parlamenti választásokon bukást élt át : a szociálliberális Demokrata Párt a 300 mandátumból 176-tal abszolút többséget szerzett.

Fotó: AFP