A dió, a karácsonyi bejgli, a zserbó és a hókifli nélkülözhetetlen alapanyaga iránti kereslet az év végi időszakban élénkül meg. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint a hazai dióültetvények nagysága az elmúlt években jelentősen nőtt, a termesztéstechnológiában azonban fejlesztésre lenne szükség a versenyképesség javításához.

A szervezetek MTI-nek küldött pénteki közleménye kiemelte: jelenleg mintegy 9200 hektáron termesztenek diót Magyarországon, ami jelentős növekedés a korábbi 6000 hektárhoz képest. A legnagyobb termőterület Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy vármegyékben található. Ugyanakkor még mindig nagyon sok az elhanyagolt, a termesztéstechnológiát tekintve alacsony színvonalú dióültetvény; a jól művelt, valamelyest intenzívebb termesztéstechnológiájú ültetvények nagysága 3000 hektár alatt van az országban. Közölték: az éves megtermelt mennyiség 6450 tonnára tehető, ami jelentősen növelhető lenne a technológia fejlesztésével, az intenzív, öntözött, korszerű, nagy termőképességű ültetvények arányának növelésével. Piaci kereslet van a hazai jó minőségű dióra, az exportpiacokon azonban veszített jelentőségéből: a chilei, az ausztrál, a francia és a kínai dió térnyerése miatt fokozatosan kiszorul a kínálatból. A szakértők szerint a termelők exportpozíciójának javításához növelni kellene az üzemi termésátlagokat. A termesztés hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a termesztéstechnológia fejlesztése, a művelési rendszer korszerűsítése, elsősorban jobban kezelhető koronaforma kialakítása, amivel a növényvédelem problémái is megoldhatók lennének. A fejlesztések végrehajtását az ágazat számára elérhető támogatások segíthetik: a szeptemberben megnyílt ültetvénytelepítési támogatás mellett a 2025 januárjában induló új Agrár-Környezetgazdálkodási (AKG) konstrukció is ösztönözheti a hazai dióültetvények megújulását – közölték.