Gebauer Szabolcs, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2024. november 26. kedd (MTI) – Miközben a tagállamok költségvetési kiigazítást hajtanak végre, a közberuházások 2025-ben várhatóan szinte valamennyi tagállamban növekedni fognak, amihez hozzájárul a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő NextGenerationEU reform- és beruházási eszköz és más uniós források is – közölte az Európai Bizottság az európai szemeszter kedden közzétett őszi csomagjában.

Jelentésében a bizottság emlékeztetett, ez az európai szemeszter első olyan csomagja, amely az új, 2024 áprilisában hatályba lépett gazdasági kormányzási keretben meghatározottak szerint értékeli a tagállamok reformokat és beruházásokat magában foglaló középtávú terveit. Az új keretrendszer támogatja a tagállamokat a makrogazdasági stabilitás elérésében reális és kezelhető adósságállomány mellett, ami – mint kiemelték – alapvető fontosságú az EU gazdasági ereje szempontjából a jelenlegi kihívásokkal teli globális környezetben. A keret olyan reformokat és beruházásokat ösztönöz, amelyek megteremtik a hosszú távú gazdasági stabilitás és a fenntartható növekedés alapjait – írták. Az új gazdasági kormányzási keret egyetlen működési mutatót használ, nevezetesen a tagállam többéves nettó kiadási pályáját, ami megkönnyíti a megfelelés nyomon követését. Az új keretrendszer lehetővé teszi a koronavírus okozta világjárvány és az azt követő energiaválság nyomán jelentősen megemelkedett államadósság-szint fokozatos és reális csökkentését. Az új keret értelmében minden tagállam belefoglal középtávú tervébe olyan reformokat és beruházásokat, amelyek kezelik a közös uniós prioritásokat és az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokat. A kezelendő területek közé tartozik a zöld és digitális átállás, a társadalmi és gazdasági ellenállóképesség, az energiabiztonság és a védelmi képességek kiépítése. A Bizottság a benyújtott 22 tagállami tervből 21 esetében fejezte be értékelését. Ezek közül 20 tagállami terv – Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Görögország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország – megfelel az új keretrendszer követelményeinek, és hiteles költségvetési pályát határoz meg annak biztosítására, hogy az adott tagállam adósságszintje fenntartható csökkenő pályára kerüljön, vagy prudens szinten maradjon. A felsorolt tagállamok esetében az uniós bizottság azt javasolta az Európai Unió Tanácsának, hogy hagyja jóvá a tervekben szereplő nettó kiadási pályát. Hollandia esetében új nettó kiadási pályát javasoltak, Magyarország esetében azt közölték: a rendeletnek megfelelő hathetes határidőn belül a bizottság még értékeli Magyarország november 4-én benyújtott középtávú tervét. A jelentés szerint a Bizottság értékelte a 17 euróövezeti tagország által benyújtott 2025-ös költségvetési terv tervezetét is, és megvizsgálta, hogy ezek megfelelő lépéseket tartalmaznak-e a 2024-2025-ös nettó kiadásnövekedésre összpontosító középtávú tervek végrehajtásához. Az értékelés szerint nyolc euróövezeti tagállam – Görögország, Ciprus, Lettország, Szlovénia, Szlovákia, Olaszország, Horvátország és Franciaország terve összhangban van az ajánlásokkal. Észtország, Németország, Finnország, Írország, Málta, Portugália és Hollandia az értékelés szerint nincs teljesen összhangban az ajánlásokkal, illetve Litvánia esetében is fennáll annak a veszélye, hogy nem felel meg az ajánlásnak – írták. Az európai szemeszter őszi csomagja bemutatta az uniós bizottság többéves nettó kiadási pályára vonatkozó ajánlásait is a túlzott hiány kiigazítására a túlzott hiány esetén követendő eljárás hatálya alá tartozó nyolc tagállam – Belgium, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Málta, Olaszország, Románia és Szlovákia – esetében. E tagállamok többségénél a korrekciós pálya a tagállamok középtávú tervében meghatározott nettó kiadási pályán alapul – írták. Ez összhangban van azzal, hogy az új gazdasági kormányzási keret nagy hangsúlyt fektet a költségvetési kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos nemzeti felelősségvállalásra. Hozzátették: amennyiben nem áll rendelkezésre valamelyik terv vagy nem készült még el a középtávú tervre vonatkozó ajánlás, mint Belgium és Magyarország esetében, a túlzotthiány-eljárás keretében elfogadott ajánlásban szereplő korrekciós pálya a Bizottság által kiadott, a legfrissebb adatok alapján aktualizált négyéves referenciapályán alapul. Végezetül közölték, az uniós bizottság a kiigazítási programot követő felügyeleti jelentésekben értékeli a pénzügyi támogatási programokban részesült tagállamok – Ciprus, Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország – gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzetét, elsősorban a törlesztési képességre összpontosítva. A jelentések következtetése szerint mind az öt tagállam továbbra is képes visszafizetni adósságát – írták. A középtávú tagállami tervek tanácsi jóváhagyását követően az uniós bizottság nyomon követi, hogy a tagállamok a terv által lefedett teljes időszakra betartják-e a bennük foglalt kötelezettségvállalásokat. Tájékoztattak továbbá, hogy az Európai Bizottság a következő hetekben bemutatja az európai szemeszter őszi csomagjának második részét, amely az éves fenntartható növekedési stratégiát, az euróövezeti ajánlást, a riasztási mechanizmusról szóló jelentést és a közös foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot foglalja magában.