A rövid távú fogyasztást élénkítheti, és növelheti a költségvetés áfabevételét 2025-ben, ha az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat fel lehet használni lakáscélra, hosszú távon azonban inkább negatív hatása lenne a magyar gazdaságra és az emberekre a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) álláspontja szerint.

A szövetség az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében ismerteti: az önkéntes nyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarítások összege 2100 milliárd forint körüli. Ez 1,1 millió pénztártag felhalmozott vagyona, ám sok a szinte nulla vagyonnal rendelkező nem fizető tag, így a megtakarítással rendelkezők átlagos vagyona körülbelül 3 millió forint. Ez az összeg a mai ingatlanárak mellett vásárlására nem elég, még hitel mellett önerőként sem. Még a legvagyonosabb decilisbe tartozó pénztártagok átlagos 8,5 millió forintos megtakarítása sem tűnik önmagában elégségesnek – teszik hozzá. A Bamosz kifejti: a lakosság teljes vagyonában ma is hatalmas súllyal szerepel az ingatlan, a magyarok 91 százaléka saját tulajdonú ingatlanban lakik, ez a 4. legnagyobb érték az EU-ban. A szövetség álláspontja szerint ez inkább a bérlakás piac fejletlenségére utal. Nyugdíjbefektetés szempontjából szinte az összes vagyonunkat lakóingatlanban tartani, amelyben egyébként élünk is – ami ezért korlátozottan forgalomképes – nem racionális, hiszen nem fogjuk tudni havonta készpénzre váltani az esetleges jövőbeni értéknövekedést – mutattak rá a közleményben. A hosszú távú nyugdíj-előtakarékossági rendszerek több országban is lehetővé teszik ingatlan vásárlását, ám a mostani tervezet olyan szélesre szabta az ingatlan jellegű célok körét, hogy a rövid távú fogyasztás jellegű felhasználás is belefér, amely máshol nem jellemző. Ugyan felújításra adómentesen költhető el a megtakarítás, a vásárolt áruk és szolgáltatások után a 27 százalékos áfát be kell fizetni – hívják fel a figyelmet. A Bamosz szerint a nyugdíjmegtakarítások elfogyasztása hiányozni fog a pénztártagok számára, amikor ki kellene egészíteni az öregségi ellátásukat. Az állami nyugdíjkassza tavalyi kiadásai 5768 milliárd forintra rúgtak, miközben az aktív dolgozók hozzájárulásából ennél 1402 milliárd forinttal kevesebb bevétele keletkezett, a különbséget a kormánynak más forrásokból kellett biztosítania. A demográfiai előrejelzések alapján a nyugdíjrendszer átalakítása nélkül ez az egyensúlytalanság a jövőben csak növekedni fog, ezért a nyugdíj-előtakarékosság mértékét inkább támogatni kellene, mint a már meglévő alacsony megtakarítások elfogyasztására ösztönözni – véli a szövetség. A hazai nyugdíjpénztárak befektései között jelentős súlyt képviselnek a magyar állampapírok és vállalati kötvények, de felülreprezentáltak a hazai részvények is, és mellettük megtalálhatóak az ingatlanalapok és a közvetlen ingatlanbefektetések is. A Bamosz becslései szerint a pénztárak befektetéseinek többsége (jóval 50 százalék feletti arányban) hazai eszközökben van. Minden tőkekivonás a pénztárakból azt fogja eredményezni, hogy el kell adni ezeket az eszközöket. Becslések szerint több százmilliárd forintnyi magyar értékpapír eladására kerülhet sor 2025 év során – írták. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) a hazai alap- és vagyonkezelő szakmát képviselő szövetség. A Bamosz 24 tagja összesen 21 900 milliárd forint vagyont kezel, ezen belül mintegy 16 888 milliárd forintot befektetési alapokban.