Rendkívüli Hírek:

2024 szeptember 25

Magyarország két helyet lépett előre az Allianz globális vagyonosodási ranglistáján

Magyarország Kelet-Európa növekedési bajnokaként két helyet lépett előre az Allianz globális vagyonosodási ranglistáján, és a 28. helyen áll – derül ki az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentésének 15. kiadásából, amely mintegy 60 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét vizsgálta.

Az MTI-nek küldött keddi közleményük szerint a nettó pénzügyi eszközök kimagasló ütemben, 17,3 százalékkal nőttek tavaly, így az egy főre jutó 22 860 eurós nettó pénzügyi vagyonnal Magyarország a 28. helyen áll a háztartások pénzügyi vagyonának globális ranglistáján. Tavaly 15 százalékkal nőtt a magyar háztartások pénzügyi vagyona, ami a legjobb eredmény a régióban. Abban, hogy Magyarország Kelet-Európa növekedési bajnoka lett, az értékpapírok állományának bővülése játszotta a legnagyobb szerepet 23,6 százalékos dinamikával – mondta Tölgyes Ágnes, az Allianz Hungária Zrt. pénzügyi divíziójának vezetője a közlemény szerint. A biztosítások/nyugdíjmegtakarítások szintén jól teljesítettek, 17,9 százalékkal bővültek, ugyanakkor a magyar háztartások portfóliójában 6 százalék alatti súlyával ez az eszközosztály csak kisebb szerepet játszik. Magyarországon a globális trenddel ellentétes mozgásokat lehetett látni: az új megtakarítások jelentősen, 74 százalékkal, 16,5 milliárd euróra növekedtek. Ezek az addicionális pénzügyi eszközök azonban mind értékpapírokba vándoroltak, több mint 100 százalékkal, 14,9 milliárd euróra emelkedve. Ezen az eszközosztályon belül a magyar megtakarítók a kötvényeket – és kisebb mértékben a befektetési alapokat – részesítették előnyben, a részvényeket azonban elkerülték. Ezzel szemben a bankbetétekből 1,0 milliárd euró értékben vontak ki pénzt a háztartások. A biztosítások/nyugdíjmegtakarítások 0,7 milliárd euróval gyarapodtak, ami a korábbi évekhez hasonló mértéket jelent – közölték. Tölgyes Ágnes arra is felhívta a figyelmet, hogy reálértéken nézve a számokat kevésbé rózsás a kép: inflációval kiigazítva 2023-ban 1,9 százalékkal csökkent a háztartások pénzügyi eszközeinek értéke, ám ezzel a pénzügyi eszközök vásárlóereje a múlt év végén még mindig 10,1 százalékkal volt magasabb a pandémia előtti, 2019 végi szintnél.