Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szokásosan közölte, hogy hogyan alakult a lakossági forint állampapírok értékesítése az előző héten. Úgy tűnik, hogy a magyarok számára továbbra is vonzó befektetés a kockázatmentesen magas kamatot adó állampapír. Az infláció feletti kamatok tízmilliárdos nagyságrendben vonzza minden héten a lakossági megtakarításokat.

Befektetés állampapírba – még mindig trend

Bár a befektetési alapok előretörése látványos, az állampapírba való befektetés továbbra is népszerű a lakosság körében. A 37. héten is a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) volt a legnagyobb kedvenc. Az idén bevezetett állampapírból 15,6 milliárd forint értékben vásároltak a magyarok. A három éven át évente fix, 6,75 %-os kamatszint a jelenlegi infláció felett egyértelműen reálkamatot kínál. Nem meglepő tehát, hogy ez most a magyarok kedvence.

Szintén jó befektetés számos lakossági megtakarító szerint a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), legalábbis erről árulkodnak az értékesítési adatok. A dematerializált verzióból 9 milliárd, a nyomdai verzióból 0,2 milliárd értékben fogyott előző héten. Látható, hogy a korábbi szuperállampapír újragondolása lendített annak keresletén. A dobogó harmadik fokára a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) állhatott fel, amely 6,5 milliárdos értékesítést tudott felmutatni. A Diszkont Kincstárjegy kamatához kötött hozammal bíró BMÁP is számíthat tehát a lakosság érdeklődésére. Hasonlóan a Kincstári Takarékjegy (KTJ). A csak a postákon kapható, nyomtatott értékpapír újra hozni tudta a nagyjából tőle megszokott 5 milliárdos értékesítési számot.

Lemaradt újra a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). 2,9 milliárdos bruttó értékesítési adata rávilágít, hogy már nem az inflációkövető értékpapír a magyarok szerint a legjobb befektetés. Ennek ellenére természetesen a korábban vásárolt PMÁP-ok miatt az állománya még mindig ennek az állampapírnak a messze legnagyobb, és ez várhatóan sokáig így is maradhat még.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!