2024 december 26

Péntek 13. – Mi áll a háttérben? Miért kötjük a balszerencsét ehhez a naphoz

Péntek 13. már régóta a félelem és babona napjaként él a köztudatban. Sok kultúrában szerencsétlenséggel társítják ezt a napot, ám vajon honnan ered ez a félelem, és van-e valódi alapja?

triszkaidekafóbia

A triszkaidekafóbia, azaz a tizenhármas számtól való félelem, évszázadok óta fennáll. A tizenhármas számot különösen baljósnak tekintik bizonyos vallási és történelmi események miatt. Például a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsorán tizenhárman voltak jelen, és Júdás, aki elárulta Jézust, volt a tizenharmadik. Az istenekről szóló skandináv mítoszok szerint pedig Loki, a cselszövő isten, szintén tizenharmadikként érkezett egy lakomára, és ezután indult meg a tragédia, amely Balder isten halálához vezetett.

De miért éppen péntek? Ez a nap már önmagában is rossz hírű volt sok kultúrában. A keresztény hit szerint Jézust pénteken feszítették keresztre. Több középkori forrás is arról számol be, hogy pénteken történtek a legnagyobb szerencsétlenségek. E kettő együttese – a tizenhármas szám és a péntek – vezetett oda, hogy a két elem kombinációja máig az emberek nagy részében egyfajta babonás félelmet kelt.

A modern világban a péntek 13-a babonája tovább él. Sokan kerülik az utazást, a fontos üzleti döntéseket, sőt még a repülőjegy foglalását is ezen a napon. Egyes kutatások szerint a közlekedési balesetek száma is megnő ezen a napon, bár ezt gyakran az emberek fokozott szorongásával és feszültségével magyarázzák.

Ugyanakkor, ha alaposabban megvizsgáljuk, a statisztikák nem mutatnak jelentős eltérést más napokhoz képest. Ez azt jelzi, hogy a péntek 13-át övező félelem inkább pszichológiai eredetű. Az emberek hajlamosak a szerencsétlen eseményeket jobban felfújni ezen a napon, míg a jó dolgokat figyelmen kívül hagyják.

Érdekes módon a modern társadalomban a péntek 13. néha a humor forrásává is válik. Filmek és irodalmi alkotások is hozzájárultak a nap híréhez, különösen a híres „Péntek 13.” című horrorfilm-sorozat, amely Jason Voorhees maszkos sorozatgyilkos történetét meséli el. Ezek az alkotások tovább erősítették a nap baljós hírnevét, még ha fiktív keretek között is.

A babonáknak gyakran az a lényege, hogy megpróbáljuk irányítani a megmagyarázhatatlant, vagy keretek közé helyezni azt, amit nem értünk. A péntek 13. egy ilyen társadalmi építmény, amely generációk óta tovább él, bár tényleges alapja nemigen van. Talán pont ez az, amiért még mindig annyi embert foglalkoztat: hiszen a titokzatosság és a kiszámíthatatlanság örökké lenyűgözi az emberi elmét.

Végül íme öt ok ami miatt félnek az emberek péntek 13.-tól

Vallási és történelmi hiedelmek: A keresztény hagyomány szerint Jézus utolsó vacsoráján tizenhárman voltak, és Júdás, aki elárulta őt, volt a tizenharmadik. Ez egy mélyen gyökerező vallási alapú félelem.

Skandináv mitológia: Egy skandináv mítosz szerint Loki, a bajkeverő isten tizenharmadikként érkezett egy lakomára, ahol halált és káoszt okozott, ezzel összekapcsolva a 13-as számot a szerencsétlenséggel.

Numerológiai babonák: A numerológiában a 12-es számot gyakran „tökéletes” számnak tekintik, mert egy teljes kört jelképez (pl. 12 hónap, 12 óra a számlapon). A 13 ezt a tökéletességet „megtöri”, és emiatt instabilnak vagy baljósnak számít.

Középkori hiedelmek: A középkorban úgy hitték, hogy a boszorkányok tizenhárom fős csoportokban találkoztak. A 13-as szám tehát összefonódott a boszorkányság és a fekete mágia félelmével.

Modern babonák: A péntek 13. szerencsétlenséggel társítása és a horrorfilmek (mint a „Péntek 13.” sorozat) tovább erősítették a tizenháromtól való félelmet a modern társadalomban. Gyakran tudattalanul is befolyásolja a gondolkodást és viselkedést.