Szerdán kora reggel Iránban meggyilkolták Iszmail Haníje Hamász-vezetőt – közölte a palesztin fegyveres csoport és Teherán, bosszúval fenyegetve Izraelt egy olyan térségben, amelyet már megrázott a gázai háború és az egyre mélyülő libanoni konfliktus.
Az iráni Forradalmi Gárda megerősítette Haniyeh halálát, órákkal azután, hogy részt vett az ország új elnökének eskütételén, és közölte, hogy vizsgálatot indít.
A rendszerint Katarban tartózkodó Haniyeh volt a Hamász nemzetközi diplomáciájának arca, miközben a Hamász vezetésével október 7-én Izrael ellen intézett támadás által kirobbantott háború tombolt Gázában.
új dimenziókba helyezi a harcot
A Hamász fegyveres szárnya közleményben közölte, hogy Haniyeh meggyilkolása „új dimenziókba helyezi a harcot, és jelentős következményekkel jár”, Irán pedig szintén megtorlást ígért.
Ali Khamenei, Irán legfelsőbb vezetője szerint Izrael „kemény büntetés alapját szolgáltatta magának”, és Teherán kötelessége megbosszulni a Hamász-vezető halálát, mivel az az iráni fővárosban történt. Az iráni erők már korábban is közvetlenül Izraelre mértek csapásokat a gázai háborúban.
Izrael részéről sem kommentár, sem felelősségre vonás nem hangzott el. Az izraeli hadsereg közölte, hogy értékeli a helyzetet, de nem adott ki új biztonsági irányelveket a civilek számára.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök várhatóan délután 4 órakor tanácskozik a biztonsági tisztségviselőkkel.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy Washington megpróbálja enyhíteni a feszültséget, de az Egyesült Államok segítene megvédeni Izraelt, ha megtámadnák.
„Nem hiszem, hogy a háború elkerülhetetlen. Ezt fenntartom. Szerintem mindig van hely és lehetőség a diplomáciára” – mondta újságíróknak Fülöp-szigeteki látogatása során.
Hamász merénylet részletei
A merénylet, amely kevesebb mint 24 órával azután történt, hogy Izrael azt állította, hogy megölte a Hezbollah parancsnokát, aki szerinte az Izrael által megszállt Golán-fennsíkon végrehajtott halálos csapás mögött állt, úgy tűnik, visszavetette a 10 hónapja tartó gázai háborúban a tűzszüneti megállapodás közeli megkötésének esélyeit.
„Haniyeh testvér izraeli megszállás általi meggyilkolása súlyos eszkaláció, amelynek célja a Hamász akaratának megtörése” – mondta a Reutersnek Sami Abu Zuhri, a Hamász magas rangú tisztviselője.
Azt mondta, hogy a Hamász, a Gázai övezetet az izraeli támadás előtt uraló palesztin iszlamista csoport folytatja az általa követett utat.
„Bízunk a győzelemben” – mondta.
Katar, amely a gázai harcok leállítását célzó tárgyalások közvetítője, a konfliktus veszélyes eszkalációjaként ítélte el Haniyeh meggyilkolását.
Kína, Oroszország és Törökország szintén elítélte.
Irán legfelsőbb biztonsági testülete összeült, hogy döntsön az iráni stratégiáról Teherán közeli szövetségesének számító Haniyeh halálára reagálva – mondta egy, a helyzetet ismerő forrás.
Mahmúd Abbász palesztin elnök elítélte a gyilkosságot, az Izrael által megszállt Ciszjordánia palesztin frakciói pedig sztrájkra és tömegtüntetésekre szólítottak fel.
A HÁMASZ NYILVÁNOS ARCA
Haniyeh meggyilkolására akkor került sor, amikor Izrael gázai hadjárata a tizedik hónap végéhez közeledik, és semmi jel nem utal arra, hogy a háború véget érne, ami azzal fenyeget, hogy szélesebb regionális konfliktusba torkollik. Az Egyiptom és Katar által közvetített tűzszüneti tárgyalások meghiúsulni látszanak.
Ugyanakkor az Izrael és a Hezbollah közötti háború kockázata megnőtt a Golán-fennsíkon szombaton egy drúz faluban 12 gyermek halálát okozó csapást, majd a Hezbollah magas rangú parancsnokának, Fuad Shukrnak az ezt követő meggyilkolását követően.
A Hezbollah még nem erősítette meg Shukr halálát, de azt mondta, hogy az izraeli csapás által eltalált épületben tartózkodott.
A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatala ugyanabban az időben kért elfogatóparancsot Haniyeh ellen állítólagos háborús bűnök miatt, amikor hasonló kérelmet adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.
A Hamász vezetői posztjára 2017-ben kinevezett Haniání Törökország és Katar fővárosa, Doha között ingázott, így elkerülte a blokád alá vett Gázai övezet utazási korlátozásait, és lehetővé tette számára, hogy tárgyalóként lépjen fel a tűzszüneti tárgyalásokon, vagy tárgyaljon a Hamász szövetségesével, Iránnal. Három fia áprilisban meghalt egy izraeli légicsapásban.
Halálával – miután januárban Izrael megölte helyettesét, Száleh al-Arourit – a Hamász Gázai övezetbeli vezetője, Jehja al-Sinwar, az október 7-i izraeli támadás kitervelője, valamint Zaher Dzsabarin, a csoport ciszjordániai vezetője a helyén maradt, de bujkál.
A háború október 7-én kezdődött, amikor a Hamász vezette harcosok áttörték a Gázai övezet körüli biztonsági kordonokat, és pusztító támadást indítottak a közeli izraeli települések ellen, megölve 1200 embert, és mintegy 250 túszt raboltak Gázába izraeli számítások szerint.
Válaszul Izrael könyörtelen szárazföldi és légi offenzívát indított a tengerparti enklávéban, amely a gázai egészségügyi tisztviselők szerint több mint 39 400 ember halálát okozta, és több mint 2 millióan humanitárius válsággal küzdenek.
