Közzétette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az államadósság kapcsán a június havi statisztikákat. Ebből kiderül, hogy tetemes mértékben emelkedett idén az államadósság. Már, ha abszolút értékben nézzük-arányaiban azonban nem lehet okunk a panaszra, és ez a kettő közül a fontosabb.

Államadósság – plusz 4005 milliárd

Az ÁKK idézett adatai szerint június végéig 2023 végéhez képest 4005 milliárd forinttal nőtt az államadósság. Hogy könnyebb legyen elképzelni, ez több, mint 200 millió darab 20 ezres bankjegynek felel meg. Hétköznapi szempontból szinte felfoghatatlan az összeg, de ezt nem is hétköznapi szemmel érdemes nézni. A GDP-hez való viszonyítás jó támpont, és van jó pár uniós ország, ahol jóval magasabb az adósságráta. Magyarország esetében ez az első negyedév végén a GDP 75,9 %-a volt.

A félév során a nettó devizakibocsátás 1842 milliárd forinttal növelte az államadósságot. Közel 1823 milliárdban a nettó forintkibocsátás is felel az adósság növekedéséért – ebben a lakossági állampapírok is benne vannak. A forint árfolyamának gyengülése a 2023 év végi értékekhez képest szintén kedvezőtlenül hatott. Emiatt ugyanis a devizaadósság átértékelése során 504 milliárd forintos többletadósság keletkezett. Míg 145 milliárdos csökkentő hatást ért el a mark-to-market betétállományok visszaesése.

Nagyot nőtt tehát az államadósság, ugyanakkor a GDP-hez hasonlítva nem beszélhetünk kiemelkedő arányról. Ennek ellenére érdemes lesz a továbbiakban is figyelni, hogy hogyan alakul az államadósság összege és annak összetétele. Június végén a forintadósság aránya 70,5 %, míg a devizaadósság aránya 29,2 %-os volt. Nőtt tehát valamivel a devizaadósság aránya, így a forint árfolyamának alakulása is fontosabbá válhatott.