Oroszország Ukrajnával szembeni háborúja azzal végződhet, hogy az országot két részre osztják – akárcsak Észak- és Dél-Koreát – Szingapúr volt oroszországi nagykövete, Bilarhari Kausikan szerint.

Korea 1945 előtt egységes országként létezett. A második világháború után azonban két részre szakadt, amikor az 1950 és 1953 közötti koreai háború után sem a kommunisták által támogatott Észak, sem az ENSZ által támogatott Dél nem tudta visszaszerezni a félsziget egészét.

Kausikan a hét elején a VP Bank magánbank által tartott kilátásokról szóló rendezvényen elmondta, hogy ha Donald Trump korábbi amerikai elnök visszatérne a Fehér Házba, valószínűleg „valami drámai dolgot” tenne Ukrajnával kapcsolatban, hogy megkülönböztesse magát a Joe Biden vezette előző kormánytól.

Trump esélyei az újraválasztásra egyre magasabbra ketyegtek a háborúba nagy lehet a befolyás

A volt elnök és republikánus elnökjelölt maga is többször dicsekedett azzal, hogy „24 órán belül” véget tud vetni az ukrajnai háborúnak, és nem kötelezte el magát az Ukrajnának nyújtandó segítség mellett, amikor a CNN egy 2023. májusi interjú során megkérdezte.

Márciusban Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Trump közölte vele, hogy megszakítja az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatást, hogy véget vessen az Oroszországgal fennálló konfliktusnak.

Kausikan, a veterán szingapúri diplomata nem részletezte, hogy mi lenne Trump „drámai” cselekedete, de azt mondta, hogy véleménye szerint „Európa képtelen elrettenteni Oroszországot, és ezért képtelen érdemben támogatni Ukrajnát az USA támogatása nélkül”.

Az európai országok, különösen a NATO-tagok, ingerült viszonyt ápolnak a volt elnökkel, Trump többször is azzal fenyegetőzött, hogy kivonja az Egyesült Államokat a NATO-ból, ha a tagállamok nem tartják be azt az irányelvet, hogy GDP-jük 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák.

Februárban Trump figyelmeztette a NATO-szövetségeseket, hogy „bátorítani” fogja Oroszországot, hogy „azt tegyen, amit csak akar” egy olyan tagországgal, amely nem teljesíti a GDP-jének legalább 2%-át kitevő védelmi kiadási irányelvet.

Elmesélt egy esetet is

állítása szerint azt mondta egy NATO-vezetőnek, hogy nem fogja megvédeni őket egy orosz inváziótól, ha nem teljesítik ezt a kiadási célt.

„Ez óriási befolyást ad Trumpnak” – mondta Kausikan szerdán. „Még ha arra utal, hogy az amerikai elrettentés nem fog érvényesülni Ukrajna felett, az mindent megváltoztat”.

Kausikan szerint Trump megközelítése fegyverszünetre kényszerítheti Ukrajnát – egy olyan megállapodásra, amely a harcok beszüntetéséről szól, de nem feltétlenül a háború befejezéséről, ami Ukrajna kettészakadásához vezethet.

Jelenleg az ukrajnai frontvonalak nem mozdultak el jelentősen az ukrajnai sikertelen nyári ellentámadás után 2023 júniusában.

„A modell, ami a fejemben van, az az, ami Koreával történt. Korea még mindig háborúban áll, Észak és Dél, jogilag, de fegyverszünet van és egy megosztott ország. Én ezt látom Ukrajna végső állapotának”.

Észak- és Dél-Korea hivatalosan még mindig háborúban áll, mert 1953-ban fegyverszünetet kötöttek, nem pedig békeszerződést.

Az európai következmények

Mi történik a tágabb európai térséggel, ha Ukrajna kénytelen lesz békét kérni?

„Szerintem Európa bajban van” – mondta Kausikan. „Nem hiszem, hogy egy fegyverszünet feltétlenül az Ukrajnának történő amerikai fegyverszállítás végét jelentené”.

„Miért kellene [Trumpnak] abbahagynia? [Az] amerikai hadiipar dübörögve üzletel, de ő majd az európaiakkal fizetteti meg. Mert miért adná ingyen?” – tette hozzá.

Az európai országoknak valószínűleg növelniük kell majd saját védelmi költségvetésüket – mutatott rá Kausikan, hozzátéve, hogy a megnövelt kiadások nem csak néhány évre, hanem valószínűleg „egy évtizedre vagy még többre” szólnak majd, hogy hozzájáruljanak Oroszország elrettentéséhez.

De bár az európai katonai kiadások növelése Trump célja lesz, ez nem lesz elég Oroszország elrettentéséhez – mondta Kausikan.

Oroszországon kívül csak Franciaország és az Egyesült Királyság rendelkezik nukleáris képességekkel Európában – mutatott rá. „Európa nem tudja elrettenteni Oroszországot nukleáris elrettentő eszköz nélkül … De vajon feláldozzák-e Párizst vagy Londont Berlin, Róma vagy Spanyolország megmentéséért?” – tette fel a költői kérdést.

Ha Oroszország megtámadna egy NATO-országot, beleértve a nukleáris csapással való fenyegetést is, az megnehezítené a többi tagállam válaszlépését, különösen akkor, ha az Egyesült Államok Trump elnöksége alatt visszavenné európai szerepvállalását.

Kausikan rámutatott, hogy Európa belátható időn belül ki lesz szolgáltatva az Egyesült Államoknak, mivel a térség önálló politikát folytathat, és az Egyesült Államok támogatása nélkül csak korlátozottan lesz képes önálló politikát folytatni -írja a cnbc.

Továbbá hozzátette: „Trump prioritása nem Oroszország, hanem Kína”.