A hét elején több ország, Hollandia, Olaszország, Svédország, Finnország, Lengyelország és
Magyarország tiltakozása ellenére, Belgium tartózkodása mellett az Európai Unió Környezetvédelmi
Tanácsa végül elfogadta a Zöld Megállapodást, amelynek tervezete széles körű tiltakozásokat váltott
ki az elmúlt időszakban a gazdák körében szerte Európában. A gazdák fő aggályai közé tartoznak a
szigorúbb környezetvédelmi szabályozások, a szubvenciók csökkentése és a versenyképtelenség az
olcsóbb, alacsonyabb szabványú importtermékekkel szemben.

Klímavédelem mindenek felett és minden kontinens előtt vagy a versenyképesség megtartása?
Bárány László, a Master Good cégcsoport, az ország piacvezető és a magyarországi csirketermelés és –
feldolgozás közel 50 százalékát adó piaci szereplőjének tulajdonos-ügyvezetője, a témával
kapcsolatban így fogalmazott: „Számtalan olyan dolog van, amiben a gazdáknak igazuk volt, van. Az
Európai Unió olyan magas és szigorú klímavédelmi célokat tűzött ki, mint sehol máshol a világon.
Mondhatnánk, hogy ezt így is kell, hiszen Európának mindig fényt kell gyújtani az alagútban, és irány
kell mutatni a világnak. Azt viszont látni kell, hogy az Európai Unió versenyképessége folyamatosan
csökken. Ezen a kontinensen az angolokkal együtt 500 millió ember lakik, a Földön ehhez képest 8
milliárd. Félmilliárd ember egyedül nem fogja megváltani a világot. A gazdatüntetések pontosan arra
irányultak, hogy az Európai Unió a Zöld Megállapodás elfogadásával ne tegye teljesen tönkre a saját
agrár-élelmiszeriparát.”

Miért áldozza be az EU az agráriparát a kereskedelmi tárgyalásokon?
Bárány László szerint, ha és amennyiben az a cél, hogy a bolygónk legzöldebb kontinense legyünk,
akkor kötelessége lenne az EU-nak megvédeni azokat a szereplőket, akik ebben a dologban
együttműködnek velük és elkötelezettek. Nem szabad teljesen ráengedni a más
kritériumrendszerben működő és sokkal magasabb széndioxid lábnyommal termelő agrár-
élelmiszeripari szereplőket az európai piacra: „Amiért én magam is neheztelek – ahogy mindenki, aki
agráriumban dolgozik – hogy az EU folyamatosan az agrár-élelmiszeripart áldozza be a kereskedelmi
tárgyalásokon, amikor más kontinensek országaival kíván kereskedelmi megállapodásokat kötni.
Sokszor a sokkal erősebb lobbierővel rendelkező iparágaknak, például a gépgyártásnak vagy az
autóiparnak kedveznek. Brazíliának vagy más harmadik világbéli országoknak nem tudnak mást
felajánlani uniós termékekért cserébe, mint az EU agárár-élelmiszeripari piacát. Ezért utat nyitnak
feléjük, és ennek az Európai Uniós agrár-élelmiszeripar a kárvallottja.”
Az iparági szereplők elfogadnák a szigorúbb szabályozást, ha megvédenék őket
A Master Good tulajdonosa kifejtette, sok őket is érintő, szigorúbb szabályozást vezetnek be a
jövőben. Ezzel kapcsolatban azt gondolja, ezek elfogadhatóak lehetnének az iparági szereplőknek,
akkor, ha nem jön velünk szembe egy sokkal lazább és megengedőbb szabályozásból jövő termék. A
Mercosur, ami a dél-amerikai kereskedelmi tömörülés, ilyen megállapodásra törekszik az Európai
Unióval, és sajnálatos módon most ugyanez a helyzet az ukrán agrártermékekkel is.
„Ami történik nem csoda, hogy az Európai Unió agrár-élelmiszeripari szereplőinél kiverte a
biztosítékot. Ezek az emberek, mert a legvégén emberekről beszélünk, és a traktorokban is emberek

ülnek, látszik, tudnak nagyon mérgesek és dühösek is lenni. Ez egy nagyon kemény iparág, ahol
keményen kell dolgozni, és kemény emberek vannak benne, akik nem ijednek meg a saját
árnyékuktól. Az Európai Uniónak át kell gondolni a stratégiáját” – mondja Bárány László.
Mi a helyzet az Ukrajnából érkező agrár import termékekkel?

Bárány László szerint azzal mindenki egyetért, hogy segítsük az ukránokat, hiszen ott is emberek
élnek, és negatívan érinti őket a háború: „Az koránt sem biztos, hogy az a jó segítség, amikor a saját
iparágunkat tönkre tesszük. Azért, hogy segítsük az ukránokat – akiknek megint nincsen semmi
másuk, mint az agrártermékeik – minden vámot eltörlünk” – világít rá a problémára, majd folytatja:
„Én a csirkehúsról tudok pontos számokban nyilatkozni. A korábbi 90 ezer tonna helyett 2023-ban 174
ezer tonna áru jött be Ukrajnából. A mennyiség megduplázódott. Ráadásul, ne legyünk naivak,
Ukrajnában minden jelentős ipar, így az agrár-élelmiszeripar is oligarchák kezében van. Konkrétan
tudom mondani, hogy egyetlen egy embert tettünk gazdagabbá, nem az ukrán népet. Most úgy tűnik,
hogy a vámmentes behozatalra lesz egy limit. Sajnos nem a 90 ezer tonna, ami eredetileg volt, hanem
jóval fölötte fogják meghúzni a határt. Várhatóan több termékkör esetében is meg fognak határozni
egy vámmentes limitet. Mindezt a gazdatüntetések kényszerítették ki.”

Bárány László a kérdéssel kapcsolatban kiemel még egy minőségi kérdést érintő szempontot is: „Az
EU élelmiszeriparának nagyon magas minőségi elvárásoknak kell megfelelni. Ez más, EU-n kívüli
országokban nem ilyen szigorú. Nem olyan régen jelent meg egy hír, hogy Németországban egy
ember meghalt az ukrán csirke hústól kapott szalmonellafertőzésben. Ezen is érdemes
elgondolkodni.”

Bárány László, a Master Good ügyvezető-tulajdonosa, a baromfitermelő dinasztia negyedik
generációjának képviselője.

A Master Good elkötelezett a klímavédelem mellett és kiemelt céljuk, hogy 10 éven belül, ebben az
iparágon a legalacsonyabb karbonlábnyommal működő céggé váljanak az egész világon. A család 117
éve, négy generációra kiterjedően foglalkozik baromfitenyésztéssel, ezáltal Magyarország legrégibb
baromfitenyésztő dinasztiája. Magyarországon elsőként és Európában is elsők között valósították
meg a teljes körforgásos gazdálkodást, ahogy ők mondják, mindent értékesítenek a csirke csipogásán
kívül.

Tavaly 83 millió darab csirkét dolgoztak fel, a cégcsoport konszolidált árbevétele 2023-ban 236,8
milliárd forint volt (ebből Master Good: 173,7 milliárd forint; Sága: 16,5 milliárd forint). Több mint
3.300 embert foglalkoztatnak, tavaly 32,6 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre. A termelés
kétharmadát külföldön értékesítik. A cégcsoport 43 országba exportál, a legfőbb piacnak Anglia,
Franciaország, Svájc, Kanada és a kelet-európai országok számítanak.