Már nem elég az állampapír a magyaroknak, egy másik befektetési formát keresnek helyette. Számolt be a Világgazdaság pénteken.

Januárban bő félezer milliárd forinttal folytatta a vagyonépítést a hazai lakosság. Az állampapírokat december után év elején is lekörözték a befektetési alapok, értékesítésben és hozamokban egyaránt.

Tavaly még egyértelműen az alacsony rizikó mellett is bőven két számjegyű kamatokat kínáló MÁP volt a hazai kisbefektetők kedvence. Az egyre alacsonyabb kamatozással értékesített új sorozatok azonban már kevésbé ragadják meg a megtakarítók fantáziáját. Több pénzt raknak alternatív eszközökbe a nagyobb hozamok reményében.

A befektetési alapok december után januárban is megelőzték az állampapírokat e tekintetben. – Írja a vg.hu.

Az év elején 198 milliárd forintot fektettek befektetési jegyeket, míg állampapírból 24 milliárddal kevesebbet, 174 milliárd forintnyit vásároltak. Ebből 85 milliárd ment hosszú lejáratú forintkötvénybe, 75 milliárd egy évnél rövidebb állampapírba, és csupán 14 milliárd devizában jegyzett kötvénybe.

A sztár állampapír

Korábban arról számoltunk be, hogy új kedvenc állampapírja van a magyaroknak. A FixMÁP volt ismét a legkeresettebb papír, amelyből a lakosság közel 42 milliárdért vásárolt be a múlt héten. Nagy meglepetésünkre a PMÁP – a maga 22,5 milliárd forintos bruttó értékesített mennyiségével – már a második helyre sem állhatott fel.

Ez a megtiszteltetés most az Egyéves Magyar Állampapírnak jutott annak ellenére, hogy tavaly novemberig az inflációkövető PMÁP-ért éltek-haltak a befektetők hiszen akár 18-19 százalékot is lehetett vele keresni. A sorozat lezárása előtt óriási roham indult, és egy hét leforgása alatt majd 190 milliárd forintért vett belőle a lakosság.

Azóta ilyen számokat már nem láthattunk az egykori nagy kedvenctől. Az aktuális kamatlábakról és részletekről a Magyar Állampapír hivatalos weboldalán érdemes tájékozódni.

Forrás: Világgazdaság

Borítókép forrása: Shutterstock

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!