A globális hidrogéntermelés 2030-ra a korábbi növekedési ütem alapján a jelenlegi 95 millióról évi 110 millió tonára, 2040-re pedig várhatóan 240 millió tonnára emelkedik. Ezt állapítja meg a Roland Berger tanácsadó cég tanulmányában.

A társaság 2030-ra vonatkozó elemzése szerint a kereslet egyre diverzifikáltabbá válik. A feldolgozóipar mellett, amely a megtermelt hidrogén közel felét (48 százalékát) fogja felhasználni, a mobilitási és az energiaágazat is jelentős szerepet játszik majd. A keresleti oldalon, 30, illetve 15 százalékkal. Az épületek fűtése a kereslet hét százalékát teszi majd ki – írták. Az előrejelzésük szerint a zöld hidrogén projektek kapacitása 2030-ra 119 gigawattra (GW) nő. Mintegy fele a kormányzati vállalásoknak, és ötöde annak a szintnek, amellyel tartható lenne a Párizsi Klímacsúcson meghatározott 1,5 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-növekedés. Szakértők szerint a következő évtized kritikus lesz a hidrogénipar számára. Különösen a zöld hidrogéntermelés, és ezáltal a szén-dioxid-mentesítés területein várható jelentős előrelépés.

A Roland Berger szakértői szerint 2030-ra a tiszta hidrogén aránya elérheti a 12 százalékot. A jelentésben hangsúlyozzák: a hidrogénstratégia sikere azon múlik, hogy sikerül-e olyan gazdasági keretet megalkotni, amely a tiszta hidrogént megfizethető alternatívává teszi. Pozitív példaként hozzák fel az Egyesült Államokban a zöld átmenetet támogató szabályozást (Inflation Reduction Act). Az adókedvezményekkel támogatja a tiszta hidrogén előállítását. Európában a fenntartható repülési üzemanyagok és az alternatív üzemanyagokra vonatkozó kvóták meghatározását, amelyek megbízható piacot teremtettek a hidrogén számára.

Az évtized hátralévő részében a központi feladat egy strukturális keret létrehozása. Mert az elszigetelt ösztönzők és szabályozások elszigetelt projektekhez vezetnek – emelte ki a Roland Berger partnere, Schannen Frigyes a közleményben.