Írta Dr. Csáky Krisztián*:

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) öt évre szóló, középtávú stratégia keretében határozta meg azokat a területeket, amelyekre a következő időszakban koncentrálni kívánja figyelmét és erőforrásait.

Ezt megelőzően az ESMA már korábban, a 2016-2020-as és a 2020-2022-es időszakok tekintetében is dolgozott ki ún. ’stratégiai célkitűzéseket’. Az új stratégiában a pénzügyi stabilitás mellett a lakossági befektetők védelme, a fenntarthatóság és a technológiai innovációk is fókuszba kerülnek.

Az ESMA 2023-2028-as Stratégiája három stratégiai prioritáson és két tematikus célkitűzésen alapul, amelyek összhangban állnak küldetésével a befektetővédelem, a pénzügyi stabilitás és a szabályosan működő piacok vonatkozásában.  A stratégiai prioritások a következők: 1) a hatékony piacok és a pénzügyi stabilitás előmozdítása; 2) az uniós tőkepiacok felügyeletének megerősítése és 3) a lakossági befektetők védelmének fokozása. Ezzel párhuzamosan tematikus célkitűzésként definiáltak két kiemelt témakört: 4) a fenntartható finanszírozás elősegítését; valamint 5) a technológiai innovációt és az adatfelhasználás elősegítését. A stratégiai prioritások általánosabb, horizontális célokat állítanak a középpontba, míg a tematikus célkitűzések egy-egy jól definiált szakmai témát emelnek ki.

1. A hatékony piacok és a pénzügyi stabilitás előmozdítása

Az ESMA számára kiemelten fontos, hogy a piac szereplői a szabályoknak megfelelően működjenek, mivel ez az egyik alappillére a befektetői bizalomnak. Ennek elősegítése érdekében több olyan EU-s szabályozás alkalmazása is a közeljövőben lesz esedékes (pl. az európai egységes hozzáférési pontról szóló rendelet – ESAP), amelyek a piacok átláthatóságának magasabb szintjét és a tőke hatékonyabb allokációját segítik elő. Az európai tőkepiacok szempontjából kiemelt jelentősége van a határon átnyúló szolgáltatások akadálymentességének is, amelyet több új európai jogszabály is érint (pl. Listing Act).

Mindezek mellett az ESMA nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az Egységes Szabálykönyv végrehajtására, illetve ennek konzisztens és hatékony felügyelésére, továbbá a szabályozás továbbfejlesztésére, így különösen a Tőkepiaci Unióval, fenntarthatósággal és digitális pénzügyekkel kapcsolatos stratégiákban meghatározott szabályozói eszközök tekintetében. Az egységes szabályozási környezet kialakítása azonban önmagában nem elegendő, hiszen a szabályok konzisztens és hatékony végrehajtása biztosíthatja ezen szabályok érvényesülését. Ebben pedig meghatározó szerepük van az Európai Felügyeleti Hatóságoknak és a nemzeti szintű pénzügyi felügyeleteknek egyaránt.

A pénzügyi stabilitás tekintetében az ESMA elsősorban a kockázatértékelés fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, különösen a decentralizált pénzügyek (DeFi) és a kriptoeszközök pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásainak vizsgálata révén. Emellett az ESMA a válsághelyzetek megelőzésére és kezelésére szolgáló szabályozói és felügyelői eszközök kidolgozására kíván fókuszálni a stratégiával érintett időszakban.

• Az uniós tőkepiacok felügyeletének megerősítése

Az európai tőkepiacok vonatkozásában az ESMA is rendelkezik közvetlen felügyeleti felhatalmazással olyan tőkepiaci szereplők vonatkozásában, mint pl. a hitelminősítők, illetve a kereskedési adattárak. Az ESMA a meglévő felügyeleti feladatainak minél magasabb szintű ellátására fókuszál, azonban elképzelhető, hogy az európai jogszabályok ezt a kört tovább bővítik a közeljövőben. A közvetlen ESMA felügyeleti felhatalmazások mellett léteznek olyan területek is (pl. MiFIR szerinti adatszolgáltatók), ahol az ESMA és a nemzeti felügyeleti hatóságok párhuzamosan rendelkeznek felügyeleti mandátummal, mindazonáltal a legtöbb tőkepiaci szereplő és szolgáltatás felügyelete továbbra is a nemzeti felügyeleti hatóságok hatáskörébe tartozik.

E komplex EU-s felügyeleti hierarchia miatt kiemelt jelentőséggel bír a felügyeleti gyakorlatok harmonizálására irányuló törekvés, amelyet a kockázatalapúság, az adatközpontúság és az eredményorientáltság vezérlőelvei határoznak meg. A felügyeleti gyakorlatok konvergenciájának kialakításához fontos alapot teremt a kockázatok közös beazonosítása és a közös felügyeleti prioritások meghatározása. Ezen felül a felügyeleti gyakorlatok harmonizálása támogatja az európai szabályok egységes alkalmazását, amelyhez a felügyeleti konvergencia széles eszköztára már most is rendelkezésre áll.

• A lakossági befektetők védelmének fokozása

A Tőkepiaci Unió egyik deklarált célja a lakossági befektetők intenzívebb jelenléte az EU-s tőkepiacokon, amely csak úgy valósítható meg, ha megfelelően biztonságos számukra a befektetési környezet. Az ESMA folyamatosan elemzi a lakossági befektetőket érintő kockázatokat, így különösen az új és innovatív termékek és szolgáltatások, a komplex termékek és az alternatív marketing csatornák (pl. közösségi média) által jelentett veszélyeket. Fontos, hogy a befektetők megfelelően tájékozottak legyenek a befektetési döntéseik meghozatala előtt, és hogy a befektetési szolgáltatást nyújtók megfelelően betartsák az általuk alkalmazandó, befektetőket védő előírásokat.

A megfelelő tájékoztatás egyrészt azt jelenti, hogy az elérhető információk teljes körűek legyenek, de ugyanakkor könnyen értelmezhetők és átláthatók is. Másrészt a pénzügyi kultúra fejlesztésével és a pénzügyi ismeretek oktatásával szintén támogatni lehet az EU-s lakossági befektetőket.  Az ESMA különös figyelemmel kíséri a határon átnyúló szolgáltatásokból eredő kockázatokat is, mivel a lakossági befektetők ezeknek is fokozottan ki lehetnek téve.

4-5) Tematikus célok: fenntartható finanszírozás, technológiai innováció

A fenntarthatósági célok elérése érdekében az ESMA a vonatkozó szabályozási környezet kialakításában játszik szerepet. A stratégiában foglaltak alapján kiemelt jelentőséget tulajdonít a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételeknek és a „zöldrefestés” (nem zöld szolgáltatások megtévesztő módon fenntarthatónak minősítése) elleni fellépésnek.

A technológiai innovációk új kihívások elé állítják a felügyeleti hatóságokat, ugyanis a hagyományos felügyeleti eszközök nem minden esetben alkalmasak az új technológiák és eszközök felügyelésére. Ezért az ESMA meglátása szerint is szükséges megújítani a felügyeleti eszköztárt és módszertant. A technológiai innovációban rejlő kockázatok kezelésére alakítottak ki olyan új, meghatározó európai jogszabályokat, mint a kriptoeszközök szabályozásáról szóló MiCA és a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló DORA rendeletek. Ezek végrehajtása áll a felügyeleti hatóságok jövőbeli fókuszában.

Az Európai Felügyeleti Hatóságok – az ESMA mellett a pénzügyi piacok tekintetében az EBA, a biztosítók és nyugdíjszolgáltatók tekintetében pedig az EIOPA – a nemzeti felügyeleti hatóságokkal együtt alkotják az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszert (ESFS). Az európai felügyeleti törekvések csak közösen, valamennyi fél együttműködésével valósíthatók meg.

A Magyar Nemzeti Bank, mint integrált, nemzeti szintű felügyeleti hatóság mindhárom Európai Felügyeleti Hatóság munkájában részt vesz, így az ESMA stratégiai célkitűzéseinek elérésében is aktívan közreműködik és támogatja az európai felügyeleti keretrendszer továbbfejlesztését és megerősítését. A stratégiai célok elérése és biztosítása megfelelő végrehajtást igényel, amelynek érdekében az ESMA a nemzeti felügyeleti hatóságokkal együtt egy végrehajtási tervet is kidolgozott. A következő időszakban az ESMA ennek a végrehajtására fog koncentrálni.

* A szerző a Magyar Nemzeti Bank szabályozási felügyeleti tanácsadója