Rendkívüli Hírek:

2024 szeptember 27

Ennyi magyar venne részvényt, állampapírt – Te közéjük tartozol?

A Világgazdaság közölte a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. a lakosság pénzügyi helyzetének trendjeit kutató vizsgálatának legutóbbi eredményeit. A magyarok meglepően kis százaléka tervez befektetni a vizsgálat szerint a következő időszakban. Emellett azt is megtudhattuk, hogy közülük mennyien gondolkodnak részvénybefektetésben. A megtakarítás is kiemelt kérdés volt, itt nagyon a regionális különbségek.

Megtakarítás…

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. alapvetően 5 kérdéskörben vizsgálta a pénzügyi tudatosságot, illetve a lakosság pénzügyi terveit. Ezek közül 3 leginkább a hitelfelvétellel foglalkozott, és 2 pedig a megtakarítások, befektetések kérdését kutatta. A megtakarítások egyértelmű célja, hogyha valamilyen oknál fogva elesnénk a bevételeinktől, akkor is tudjuk finanszírozni az addigi életszínvonalunkat. A Századvég statisztikái szerint Közép-Magyarországon a megkérdezettek majdnem fele (46,1 százalék) több mint 5 hónapig tudná kiadásait megtakarításaiból fedezni. Ez az arány Kelet-Magyarországon egyharmad (33,7 százalék), továbbá Nyugat-Magyarországon 37,6 százalék. Látható tehát, hogy régiós különbségek bőven vannak ebben is.

… és befektetés

Érdekes számok jöttek ki a befektetési attitűdre vonatkozóan is. A magyar lakosság csupán 27,7 százaléka tervez befektetni a következő 12 hónapban, alig több, mint a magyarok negyede gondolkodik tehát hasonlókban. A budapestiek 14,2 %-a fektetne állampapírba, az országos átlag 11,5 %, így a fővárosiak valamivel aktívabbak lehetnek a lakossági állampapírok piacán. A vármegyeszékhelyen élők a részvényvásárlás tervezésében járnak elől. Az itt élők 4,1 %-a gondolkodik ebben, míg az országos átlag csupán 2 %. Látható, hogy a részvények iránt továbbra is kicsi a hazai lakossági kereslet, ez a pénzügyi tudatossággal is összefügghet.

Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte: „A pénzügyi tudatosság sok esetben talán nem meglepő módon az iskolázottság pozitív függvénye. Látni kell azonban, hogy annak alakulása a korosztálytól, a megtakarítások mértékétől függ és nem utolsósorban a lakhelytípus és az egyes régiók szerint változik. Fel kell ismerni, hogy a már általános iskolában elkezdett pénzügyi edukáció csak az egyik fontos kellék a pénzügyi tudatosság elérése érdekében. Ehhez hozzá kell venni a korosztályok közötti attitűdbéli különbségeket, a területi, régiós különbségeket és egy sor gazdasági és szociológiai aspektust.”