Ahogyan mai cikkünkben bővebben kifejtettük, tartogatott azért meglepetést a forint lakossági állampapírok állományi adatairól szóló közzététel. Eszerint ugyanis a második legnagyobb állománnyal még mindig a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) bír, bár egyre kisebb az előnye. A szuperállampapír magas állománya mögött leginkább a kevésbé aktív lakossági befektetési politika állhat.

Szuperállampapír – nem veszik, de megmaradt

A heti értékesítési adatokból régóta látszik, hogy csak nagyon elhanyagolható mértékben vásárolnak a hazai megtakarítók a korábbi szuperállampapírból. Ebből, és a visszaváltásokból egyértelműen következik az állomány fokozatos csökkenése. Csakhogy még így is több, mint 930 milliárd forintot tart a korábbi kedvencből a magyar lakosság. Szó sincs róla természetesen, hogy a MÁP+ mindig kedvezőtlen választás, tény azonban, hogy a jelenlegi környezetben ez a forintos állampapír ígéri a legkisebb induló kamatot. A többi állampapírral egyébként kiválóan össze lehet hasonlítani a Magyar Állampapír hivatalos oldalán található adatok mentén.

A jelenleg messze infláció alatti kamatozás ellenére sokan tehát még megtartották a szuperállampapírt. Ennek okáról nem ismert kutatás, feltételezésekkel azonban élhetünk. A lakossági befektetők általában igen lassan váltanak befektetési terméket, egy jelentős részük szinte minden esetben lejáratig tartja az állampapírokat. A gyorsan változó inflációs-, valamint kamatkörnyezetre nem várható, hogy azonnal reagáljon a lakosság, az utóbbi időben márpedig gyakori volt az állampapírok kamatszintjének változása. A kérdés az, hogy az infláció csökkenésével vajon hogyan folytatódik a lakossági állampapírpiac története. A szuperállampapír várhatóan még sokáig nem lesz a legtöbb kamatot fizető kötvény, de a különbség akár csökkenhet is. Ennek tükrében lesz majd érdemes figyelnünk az értékesítési, valamint az állományi adatokat egyaránt.

Címlapkép forrása: Shutterstock

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!