Állampapír – durva számok, új kedvence van a lakosságnak?
Megérkeztek a legfrissebb forint lakossági állampapír értékesítési adatok az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tolmácsolásában. Továbbra is viszonylag visszafogott a hazai megtakarítók érdeklődése, de ez részben valószínűleg a nyári szezonnak is betudható. Az Egyeséves Magyar Állampapír (1MÁP) úgy látszik, hogy arányaiban nézve egyre szimpatikusabb befektetés.
Állampapír – egyértelmű az első hely
Az értékesítési adatok alapján a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) vezeti továbbra is a sort. 46,9 milliárd forint értékben tudott PMÁP-ot értékesíteni az ÁKK, ez hasonló az előző heti adatokhoz. Úgy tűnik, hogy a tipikusan vásárolt lakossági állampapír már jó ideje a PMÁP. Az inflációkövető kamatozás nem meglepő módon jó hívószó. Várhatóan ugyanis jövőre még magasabb kamatot fizethet a prémium állampapír, hiszen az idei infláció minden valószínűség szerint a 2022-ben tapasztaltakon is túltesz majd, ami az éves átlagot illeti.
BMÁP – leáldozóban van?
Ahogy az előző héten is, úgy most is az 1MÁP volt a második legnépszerűbb forint lakossági állampapír. Ez némileg meglepő lehet, hiszen a rövid futamidejű kötvény kevesebb kamatot fizet, mint a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP). Ennek ellenére míg előbbiből 8,2 milliárd forintot tett ki a lakossági értékesítés, addig utóbbiból mindösszesen 6,9 milliárd forint értékben tudott eladni az ÁKK egy hét leforgása alatt. A BMÁP visszaeső népszerűségének oka lehet, hogy a Diszkont Kincstárjegy hozamának csökkenésével párhuzamosan a BMÁP által fizetett kamat is esik. Jelenleg 11,92 %-os kezdő kamatozással tudunk befektetni.
A postákon, nyomtatott formában kapható Kincstári Takarékjegyek (KTJ) is viszonylag jól fogyott, 5,2 milliárd forintért vásároltak belőle a hazai megtakarítók. A rövid lejárat mellett a KTJ mellett szólhat, hogy a kisebb falvakban például rugalmasabban vásárolható a postákon, amennyiben valaki nem nyit online értékpapírszámlát. A régi kedvenc, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) továbbra sem állt talpra. Kerekítve mindösszesen 100 millió forintért vettek belőle a magyarok egy hét alatt.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!