Az elmúlt több mint egy év legforróbb makrogazdasági témája az infláció alakulása. Egészen elképesztő ugyanis az, amivel a boltok polcain szembesülünk. Évtizedek óta nem látott mértékben nőttek az árak Magyarországon – sovány vigasz lehet a háztartásoknak, hogy nem országspecifikus folyamatról van szó. Most mindenki azt találgatja, hogy mikor normalizálódhatnak az árak. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor nagyon különböző becslések élnek.
Infláció – nemsokára jön az adat
Érdemes tisztázni, hogy a legfőbb inflációs adat év/év alapú. Az áprilisi adat tehát azt jelzi majd, hogy a 2022 áprilisi árakhoz képest mennyivel emelkedtek a fogyasztói árak. Lehetséges tehát, hogy bár jelentős az év/év alapú infláció, havi alapon még csökkentek is az árak – jelenleg azonban sajnos aligha lesz ez a helyzet.
Mindenesetre a kormány kimondott célja, hogy az év/év alapú vásárlóerő csökkenés az év végére egy számjegyű legyen. Erre már reagált a jegybank is. Virág Barnabásnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének egy korábbi nyilatkozata szerint nehéz meccs lesz 10 % alá szorítani év végére az inflációt. Az MNB 2023-ra összességében 15 és 19,5 %-os éves átlagos inflációt jelzett előre decemberben, és ez a prognózis márciusban is így maradt. Összehasonlításképpen 2022 egészében 14,5 %-os volt a pénzromlás mértéke. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány némileg optimistább az infláció elleni harcot illetően. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter minapi nyilatkozata szerint idén 15 %-os lehet az éves átlagos infláció.
Az biztos, hogy jelenleg még csak kevés adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy az infláció csökkenésének pontos időbeli eloszlását láthassuk. Egyelőre a januári inflációs adat volt a csúcs, februárban és márciusban kisebb mértékben már csökkent a pénzromlás éves mértéke. Jövő héten érkezik az áprilisi inflációs adat. Ha a fenti célok teljesülése reális, akkor mindenképpen egy, az előzőknél markánsabb infláció csökkenést mutató adattal kellene, hogy érkezzen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Címlapkép forrása: Shutterstock
