Ahogyan rövid hírünkben már jeleztük, tegnap este a Standard&Poor’s hitelminősítő egy fokozattal leminősítette Magyarország államadósság besorolását. Egy héttel ezelőtt egy másik nagy intézmény, a Fitch Ratings lépett, akkor viszont csupán a besorolásunk kilátása változott stabilról negatívra, leminősítés nem történt. Bár a hitelminősítők döntése nem volt váratlan, érdemes áttekinteni a lehetséges következményeket.

Hasonló indokok

Ha megvizsgáljuk az S&P péntek este kiadott indoklását, akkor értelemszerűen nagyon hasonló tényezőket találhatunk a negatív döntés mögött, mint egy héttel ezelőtt a Fitch esetében láthattunk. Az intézmény kiemelte a tartósan magas inflációt, amely mögött az élelmiszerárak és az energiaárak elszállása áll leginkább. A pénzromlás letörése érdekében a jegybank jelentősen megemelte a kamatszintet, ami viszont további terhet ró a – vaskos energiaszámlával egyébként is sújtott – költségvetésre az adósságszolgálat drágulása miatt.

Az uniós források bizonytalansága is hozzájárult a leminősítéshez, bár a Standard&Poor’s véleménye szerint komolyabb forrásvesztés nem, csúszás viszont várható a kifizetésekben. Ahogy a Pénzügyminisztérium közleménye is kiemeli, az S&P szerint Magyarország idén elkerüli a recessziót, 0,3 %-kal nőhet a gazdaság 2023-ban, jövőre pedig 3 %-kal.

A költségvetési hiány az intézmény szerint 4,2 %-os lehet, bár a kormány mindent megtesz ennek lefaragásáért. Az infláció 18,5 %-ra nőhet átlagosan idén, ez jelentősen magasabb szám, mint amit nyáron várt a hitelminősítő. Fontos részlet, hogy a BBB- besorolásunk kilátása stabil, így valóban egy fokozattal kerültünk rosszabb kategóriába az S&P-nél.

Rossz hír – de mi jön most?

A háztartások és a vállalatok számára is kulcsfontosságú gazdasági folyamatok szempontjából sem mindegy a piaci megítélés. Egyértelmű, hogy egy ország befektetői megítélésére nem gyakorol jó hatást, ha egymás után két hitelminősítő is ront az államadósság besorolásán vagy kilátásán. Ennek azonnali hatása nehezen jósolható, a jövő héten már láthatjuk a piaci reakciókat a tőzsdéken.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy még mindig mind a három nagy hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában van Magyarország – amely külföldi, intézményi befektetőknek a befektetésre ajánlott besorolás feltétel, továbbra is tudnak magyar eszközöket vásárolni. Ez alapján tehát nem valószínű, hogy csupán a minősítői döntések miatt jelentős és tartós változást érzékelhetünk majd a külföldi tőke érdeklődése kapcsán.

Ugyanakkor mostantól fokozottan érdemes lesz a hitelminősítők által jelzett tényezőkre figyelni, hiszen az inflációs, gazdasági, energetikai folyamatok romlása újabb negatív döntést okozhat – persze ugyanígy az uniós pénzek kérdésének megoldódása, vagy a makrogazdasági környezet javulása a hitelminősítők által is értékelve lehet majd. Legközelebb a harmadik nagy minősítő cég, a Moody’s mond ítéletet Magyarországról, március 3-án. Érdemes lesz addig is követni a fentebbi szempontokat, hiszen addig még sok változás történhet a besorolást alakító gazdasági mutatókban is.