A washingtoni székhelyű fejlesztési bank a korábbi 3 százalékos globális növekedési előrejelzését 1,7 százalékra vágta vissza.

A bank alapforgatókönyve szerint az idei évre várt GDP- bővülés az elmúlt három évtized harmadik leggyengébb teljesítménye lehet a 2008-as válságot követő recesszió és a 2020-as pandémia utáni gazdasági visszaesés után. A jelentésben kiemelték: a vártnál magasabb infláció, a kamatok emelkedése, a világjárvány kiújulása vagy a geopolitikai feszültségek fokozódása megakaszthatja a törékeny növekedést, és akár recesszióba is taszíthatja a világgazdaságot. A Világbank felülvizsgálta az amerikai gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, a júniusi 2,2 százalék helyett már csak 0,5 százalékos GDP-növekedést várnak, amelyre a recessziós éveket leszámítva 1970 óta nem volt példa. Az Egyesült Államok gazdasága továbbra is kitett az ellátási láncok zavarainak, a háború hatásainak és koronavírus-járvány negatív hatásainak – ismertette távirati iroda.

A kínai növekedési kilátásokat is lefelé módosították. A júniusi jelentésben prognosztizált 5,2 százalék helyett 4,3 százalékkal nőhet a világ második legnagyobb gazdasága az idén a 2022-es 2,7 százalék után. Az eurózóna gazdasága 2023-ban stagnálhat, míg júniusban a Világbank 1,9 százalékos GDP-bővülést várt. A fejlődő országok átlagos növekedési üteme idén a 2022. évivel azonos, 3,4 százalékos lehet, de ez nagyjából a 2021-es GDP- bővülés fele. A Világbank szerint a borús növekedési kilátások különösen súlyosan érintik a magas adósságteherrel, gyenge valutával rendelkező fejlődő országokat. Kiemelték: az emelkedő kamatok felerősítik a tőkemozgást a fejlődő országból az Egyesült Államok és Európa irányába. A forrásallokáció a szegényebb országok beruházási rátaira lehet negatív hatással, ugyanakkor a magas kamatok tompítólag hatnak a fejlett országok gazdasági teljesítményére.

Az éves jelentésben megállapították: az energia- és nyersanyagárak év végi csökkenése az inflációs nyomás enyhülését hozta, de továbbra is magas az ellátási zavarok kockázata. Az energia- és élelmiszerárak hatásaitól megtisztított maginfláció továbbra is magas maradhat, amelyre további kamatemeléssel reagálhatnak a jegybankok.