Sötét felhők gyülekeznek, ez okozhatja az oroszok vesztét?
A háború 320. napjához közelítve egyre tisztább kép alakul ki arról, hogy az országoknak milyen kihívásokkal kell majd szembenézniük. Ukrajna infrastruktúráját ért támadások jelentős mértékben visszavetették az ország fejlődését. A szakértők szerint a gazdaság több, mint 30 százalékkal csökkent a 2022-es évben. Ezzel szemben Oroszország sokkal jobb állapotról tanúskodik. Janis Kluge, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének közgazdásza szerint az orosz gazdaság túlélte a 2022-es évet. Az orosz központi bank vezetője decemberben azt mondta, hogy az ország GDP-je csak 3 százalékos összehúzódást fog mutatni, míg Vlagyimir Putyin szerint ez az érték mindössze 2,5 százalék lesz.
Úgy tűnhet, hogy a nyugat folyamatosan kiadott szankciói sem tudták megtörni az orosz háborús szerkezetet. Janis Kluge viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy mielőtt még kétségbe vonnánk a nyugat intézkedéseit, tartsuk szem előtt, hogy a szankciók az év végével nem érnek véget, és folytatni fogják a gazdaság megtépázását. A Kluge-hoz hasonló közgazdászok is arra figyelmeztetnek, hogy a látszólag pozitív év végi statisztikák mögött, számos jele van a sötét idők közelségének. A szankciók nélküli januári és februári hónap félrevezető képet alkothat Oroszország valós gazdasági veszteségeiről. Egyes közgazdászok rámutattak, hogy Oroszország háborúval kapcsolatos gazdasági veszteségei jelentősen magasabbak lehetnek, mint azt az oroszok mondják. Viszont még a 3 százalékos összehúzódás is jelentős recessziót jelent, mivel a pandémia lecsengése után a legtöbb világgazdaságtól 3-4 százalékos növekedés volt várható.
Kluge szerint a háború előtt az orosz gazdaságtól 4 százalékos növekedést vártak február és december között. Ez helyett ebben az időszakban 6 százalékot csökkent, amely 10 százalékos eltérést jelent. Összehasonlításképpen az orosz GDP 7,8 százalékot zuhant a 2009-es globális gazdasági válság során. Ebből a szemszögből nézve nem is voltak olyan haszontalanok a szankciók, amelyeket a nyugat legkézenfekvőbb fegyvereként emlegettek, ha nem akarnak világháborút kirobbantani. Azóta viszont rengeteg kritika érte őket, hiszen hamarabb kezdték tönkretenni az uniós országok gazdaságát, mint az oroszokét.
Az energia továbbra is a háború egyik főszereplője
Bár a nyugat szerette volna teljesen kizárni az orosz befolyást, már a kezdeti szakaszban komoly nehézségek merültek fel. A téli időszak előtt töredékére csökkentek az orosz szállítások, és Európa komoly veszélybe került. Jelenleg úgy néz ki, hogy a hirtelen készletfelhalmozás, a méregdrága LNG-k felvásárlása és a kormányok összefogásának köszönhetően a mostani telet túléljük, azonban sürgősen szükség lesz költséghatékonyabb és hosszabb távon is működő megoldásokra. A komoly törekvések ellenére, hogy az orosz háborús gépezetet megfosszák a bevételeiktől, 2022-ben az orosz gazdaságot a rekord energiaáraknak – beleértve az olajat és a gázt – köszönhető bevételek jelentősen fellendítették. Mintegy 158 milliárd dolláros energiaexportról beszélhetünk az invázió első hat hónapjában.
Oroszok az újévet az európai piac elvesztésével kezdhetik
A szankciók lassú hatása ellenére a nyugat töretlenül adja ki az újabb csomagokat. Az előbb említett bevételek miatt egyre inkább arra összpontosít, hogy elvágja ezt a mentőkötelet. Az Európai Unió a múlt hónapban betiltotta az orosz kőolaj tengeri szállítását és kiadták az olajár felső határát. Oroszország tengeri olajkivitele decemberben 22 százalékkal esett az embargó bevezetése után. Az újévet tehát a legnagyobb piaca nélkül kezdheti. Még a legrosszabb forgatókönyvekben sem említették a teljes piac elvesztését. Az oroszok megmentője ebben az esetben Kína és más keleti országok lehetnek. December első hetében Moszkva a nyersolajának 89 százalékát már Ázsiába küldte, amely napi 3 millió hordónak felel meg. Ez az út viszont egyre bizonytalanabbá válhat, mivel az európai szankciók nehezebbé teszik a kereskedők számára, hogy elegendő biztosított hajót találjanak az orosz nyersolaj szállításához.
A csökkenő gáz-és olajexport várhatóan tovább gyengíti majd Oroszország valutáját. A rubel már most 13 százalékot veszített a dollárral szemben az ársapka bevezetése óta. Ez viszont még nagyobb inflációhoz vezethet az országban. Sötét felhők gyülekeznek Oroszország felett, nagy kérdés lesz, hogyan tud majd erre reagálni Putyin.
Forrás: themoscowtimes.com; edition.cnn.com
Címlapkép: Shutterstock