A kormány elfogadott irányelve előírja a meglévő reaktorok élettartamának meghosszabbítását az eredetileg megszabott 60 éven túl.

Mindemellett Japán megkezdi következő generációs atomerőművek építését is, amelyekkel hosszabb távon le fogják váltani a jelenleg működőket is. Japán, a világ harmadik legnagyobb nemzetgazdasága ezzel teljes egészében búcsút mondott a 2011 márciusában a fukusimai Daiicsi atomerőműben egy földrengés és szökőár következtében bekövetkezett baleset után érvénybe léptetett atomenergia-felhasználási korlátozásoknak. „A lehetséges legnagyobb mértékben ki kell használnunk az atomenergiát” – jelentette ki nemrégiben Fumio Kishida miniszterelnök. A nyersanyagokban szűkölködő, iparosodott ország egyrészt csökkenteni akarja az olaj- és gázimporttól való függőségét, másrészt teljesíteni szeretné éghajlatvédelmi céljait is. Ehhez a megújuló energiaforrások növelése mellett elengedhetetlenül szükségesnek tekintik az atomenergia igénybe vételét is ismertette a távirati iroda.

Japán 2030-ra villamos energiájának mintegy 20-22 százalékát atomenergiából, 36-38 százalékát pedig megújuló energiaforrásokból tervezi előállítani. A fukusimai baleset után Japán leállította az összes reaktorát, és sokkal szigorúbb biztonsági előírásokat vezetett be. A kormány mostani intézkedésével gyakorlatilag a kiesett időt adja vissza az atomerőművek üzemeltetőinek. Vagyis egy-egy reaktor akár 70 évig is üzemelhet. A leállított 27 reaktorra az üzemeltetők már benyújtották az újraindításhoz szükséges kérelmet. A biztonsági követelményeket 17 reaktor teljesítette, amelyek közül tízet már vissza is kapcsoltak a hálózatra. Kedden egy bíróság elutasította a mihamai atomerőmű környékén élőknek biztonsági aggályokra hivatkozó követelését a legidősebb, több mint 40 éves működő reaktor leállítására. Csütörtökön bejelentették azt is, hogy a kormány zöldkötvény-kibocsátásból finanszírozva mintegy 20 ezer milliárd jent (57 ezer milliárd forintot) kíván elkülöníteni az ellátásbiztonság és a karbonsemlegesség elérése érdekében.

A kabinet becslései szerint a következő tíz évben több mint 150 ezer milliárd jen állami és magánberuházásra lesz szükség a projektek megvalósítására.