Elindult a globális infláció csökkenése, az infláció túl van a csúcson, Magyarországon a jövő év végére lehet ismét egyszámjegyű a fogyasztói árak növekedési üteme – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke online háttérbeszélgetésen kedden.
Úgy vélte, a jövő év első hónapjaiban „elhúzódó tetőzés” jellemezheti az inflációt. Az MTI kérdésére közölte, hogy az infláció decemberben még emelkedik Magyarországon, két hatás eredőjeként: az üzemanyagokra vonatkozó ársapka eltörlése 2,5 százalékpontot jelent, ennek 80 százaléka, 2 százalékpont érvényesül már a decemberi inflációs adatban, a másik hatás pedig az átárazások magas mértéke. A decemberi infláció 26-27 százalék közötti tartományban alakulhat, és hasonló maradhat 2023 első negyedévében – mondta a jegybank alelnöke, aki szerint a mutató érezhető csökkenése 2023 második felében következhet be. Virág Barnabás kiemelte, hogy a jegybank célzott intézkedései eredményesen mérsékelték a piaci kockázatokat, a kamatkondíciók jelenlegi szinte biztosítja az inflációs cél fenntartható elérését. Az inflációs pálya a szeptemberi várakozásokhoz képest magasabban alakul: 2022-ben 14,5-14,7 százalék, 2023-ban 15,0-19,5 százalék lehet. Az infláció 2023 végére egyszámjegyűre mérséklődik a jegybank várakozása szerint, 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Az alelnök az előrejelzésben a legnagyobb kockázati forrásnak továbbra is az orosz-ukrán konfliktust nevezte. Az idén a jegybank 4,5-5 százalékos GDP-növekedést vár, ezt a növekedési ütem érdemi lassulása követi 2023-ban, amikor 0,5-1,5 százalék lehet a növekedés. Ugyanakkor a GDP lassulásához mérten a munkaerőpiacot kisebb kilengések jellemzik majd, a munkaerőpiac helyzete stabil. Az új exportkapacitásokkal az ország külpiaci részesedése emelkedik, és a nettó export javulása várható. A folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása elindult, a mérleg hiánya 2023-tól tovább mérséklődik, mert a belföldi kereslet lassul, az energiaárak kedvezőbbek, és az exportértékesítés is segít. Az energiaegyenleg nélküli mérleg aktívumot mutatott már az elmúlt hónapokban is – jegyezte meg a jegybank alelnöke. Virág Barnabás ismertetése szerint bár a legtöbb előrejelzés alapján megindult a globális infláció csökkenése, a konjunktúra érdemi lassulása még most következik, ez a 2023-as évet érinti. Az MNB elemzése szerint a vállalatok jövedelmezősége érdemben emelkedett, a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre. Kitért arra, hogy az MNB a menetrendnek megfelelően megtartja a diszkontkötvény-aukciókat, a betéti tendereket, és az eurolikviditást nyújtó devizaswaptendereket. Az október közepén bevezetett eszközeit a jegybank a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza, a pénzpiaci helyzet tartós elmozdulására fókuszálnak. Kedvező fejleménynek nevezte az EU-megállapodást, és a folyó fizetési mérleg javulását. Virág Barnabás az MTI kérdésére elmondta: 2023-ban a belső keresleti tételek helyett az export lehet az, amivel a magyar gazdaság megőrizheti a növekedését, és a pozitív tartományban tarthatja. „Európában minden gazdaság azzal küzd, hogy a 2023-as évet pozitív szaldóval ki tudja hozni” – mondta. Úgy vélte, a belső kereslet majd 2024-2025-től kapcsolódhat be újra a növekedésbe. Arra a felvetésre, hogy terveznek-e újabb jegybanki programokat a hitelezés támogatásához, azt mondta: óvatosabban nyújtanak a bankok új hiteleket, szigorodnak a feltételek, a lakosság pedig óvatosabban vesz fel hitelt. A mostani magas inflációs közegben a legfontosabb feladat az infláció „megtörése”, és a pálya csökkenő szakaszának minél gyorsabb elérése, ezt követheti minden más kérdés, így a hitelpiacok ösztönzése – mondta.