A közleményből kiderül, hogy a kilenctagú monetáris tanács erősen megosztott volt: hatan szavaztak a Bank of England kormányzója, Andrew Bailey által javasolt 0,50 százalékpontos emelésre, két tanácstag kamattartásra, a testület egy tagja pedig 0,75 százalékpontos kamatemelésre voksolt. A monetáris politika éppen egy éve kezdődött szigorítási ciklusának fő hajtóereje az évtizedek óta nem tapasztalt ütemű infláció. A brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb adatai szerint a tizenkét havi összevetésben számolt fogyasztói infláció novemberben 10,7 százalék volt, de egy hónappal korábban 11,1 százalékos éves inflációt mértek Nagy-Britanniában.

A brit jegybank inflációs célja 2 százalék. Az októberben mért ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. Az indikatív modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb éppen 41 évvel korábban, 1981 októberében volt ennél magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalékos ütemmel. A Bank of England mindazonáltal visszavette a pénzügypolitika szigorításának lendületét, miután a múlt hónapban a monetáris tanács még 75 bázisponttal emelte alapkamatát. A decemberi 50 bázispontos emelés után így is 14 éve nem látott szintre emelkedett a Bank of England alapkamata.

A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – tavaly december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, és a decemberivel együtt eddig kilenc kamatemelést hajtott végre. A Bank of England monetáris tanácsa a decemberi kamatdöntés csütörtöki bejelentéséhez fűzött elemzésében közölte: várakozása szerint a brit hazai össztermék (GDP) a folyó negyedik negyedévben 0,1 százalékkal csökken az előző negyedévhez mérve. Ez 0,2 százalékponttal jobb előrejelzés a bank novemberi pénzügypolitikai jelentésében foglalt prognózisnál, amelyben 0,3 százalékos GDP-visszaesés szerepelt az idei utolsó három hónapra negyedéves összevetésben.

A brit gazdaság azonban valószínűleg már így is recesszióban van, mivel a hazai össztermék a statisztikai hivatal első becslése szerint a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent. Az általánosan elfogadott technikai meghatározás alapján egy adott gazdaság akkor van recesszióban, ha a GDP-érték két egymást követő negyedévben visszaesik. Londoni pénzügyi elemzők azonban a recessziós környezetben is a monetáris politika további szigorítására számítanak a magas infláció miatt.

Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a csütörtökön bejelentett kamatemelés utáni előrejelzésében közölte: várakozása szerint a Bank of England 2023 közepéig 4,50 százalékra emeli alapkamatát. A CEBR ennek hatására az infláció fokozatos lassulását várja: csütörtöki előrejelzése szerint a jövő év első negyedében 10,6 százalékos, a negyedik negyedévben már csak 5,5 százalékos lesz az átlagos inflációs ráta. A ház azonban az infláció és a magas kamatok nyomán emelkedő megélhetési költségek miatt négy negyedévig tartó – az idei év utolsó két, illetve a jövő év első két negyedévére kiterjedő – recesszióval számol a brit gazdaságban – közölte a távirati iroda.