Plenkovic Markus Söderrel, Bajorország miniszterelnökével és Karl Nehammer osztrák kancellárral tett látogatást a krki LNG-terminálon, ezt követően közös sajtótájékoztatót tartottak. Plenkovic rámutatott az együttműködés fontosságára az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta megváltozott körülmények összefüggésében, amelyben egész Európa alternatív ellátási útvonalat keres.

„Horvátországnak nemcsak saját energiabiztonságához kell hozzájárulnia, hanem a szomszédos országokéhoz is, köztük Ausztriáéhoz és Németországéhoz” – hangsúlyozta a horvát kormányfő. Emlékeztetett, hogy a zágrábi kormány augusztusi döntése szerint másfél éven belül 2,9 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre növelik a krki LNG-terminál kapacitását. Ez kétszer meghaladja a horvát szükségleteket – mondta. A szándék az, hogy a horvát, az osztrák és a bajor vezetők közösen forduljanak az Európai Bizottsághoz, és társfinanszírozást kérjenek a projektekhez – tette hozzá.

Kiemelte továbbá, hogy Ausztria és Bajorország gázvezeték-hálózat összekötéséhez fontos a Szlovénián át vezető útvonal, ezért Ljubljanával is tárgyalásokat folytatnak. Nehammer elmondta, hogy a háború kitörése óta jelentősen csökkentették az orosz gázimportot, és diverzifikálták az energiaforrásaikat. Úgy vélte: a jövőben el kell gondolkodni azon, hogy fokozatosan elhagyják a fosszilis tüzelőanyagokat, és helyettük megújuló energiaforrásokra térjenek át. Söder úgy értékelte: fontos lépést tettek meg csütörtökön, amelynek célja az energiafüggetlenség biztosítása, az energiaforrások szintjének megőrzése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem.

Elmondása szerint megújuló energiaforrásokat is keresnek, a szélerőműveken át a naperőművekig, amelyekben Dél-Európa fontos szerepet tölthet be. Horvátország két lehetőséget ajánl. Az egyik egy szárazföldi LNG-terminál kiépítése, amelynek kapacitása 15 milliárd köbméter, a projekt pedig 1,75 és 2 milliárd euró közötti összeget tesz ki. A másik a már meglévő úszóterminál további bővítése 9,6 köbméter kapacitásig, ennek kivitelezése 1,2 milliárd euróba kerül. A Szlovénián keresztül vezető gázvezeték kiépítése további 600 millió euró költséget jelent.

A már korábban tervezett gázvezetékek között szerepel a Zlobin-Bosiljevo vezeték, Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Albánia elágazással. Ennek a projektnek a kivitelezését három éven belül tervezi a kormány, 155 millió euróból, amelynek egy részét az európai unió fedezi – tette közzé a távirati iroda.