Koncz Zsófia a ZalaZONE Járműipai Tesztpálya negyedik innovációs napján elmondta: Zalaegerszegen Európa legnagyobb és a világ egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája épült meg. Az egyik legkiválóbb magyarországi kutatási infrastruktúrára pedig nagy szükség van ahhoz, hogy a világ élvonalába tartozó eredményeket lehessen elérni. Az ezúttal elsősorban a drónok civil és katonai alkalmazásának kutatási eredményeit bemutató zalaegerszegi rendezvényen az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány 2010 óta kiemelten támogatja a kutatás-fejlesztést, az innovációt és azokat a beruházásokat, amelyek magyar ötleteken alapuló piacképes termékeket és szolgáltatásokat hoznak létre. A kezdetektől az volt a cél, hogy „az ipar high-tech, zöld és magyar legyen”. „A kormány azon dolgozik, hogy az egyre súlyosbodó nemzetközi válságjelenségek hatásait a lehető legkevésbé érezzék meg a magyar családok és a hazai vállalkozások”.

Jó alap ehhez, hogy 2010 óta a magyar ipar folyamatosan erősödik, a járvány előtt már kifejezetten robosztus volt, ennek volt köszönhető, hogy a világjárványt követően igen gyorsan megindult a növekedés – jelezte a politikus. Koncz Zsófia kiemelte: a tavalyi igen magas, 7,1 százalékos gazdasági növekedés után idén, a második negyedévben 6,5 százalékos volt a GDP-növekedés, szemben a 4,2 százalékos uniós átlaggal. Különösen kiemelkedő az autóipar teljesítménye, amely az első hét hónapban is jelentősen emelkedett. A járműgyártás meghatározó tényező a hazai gazdasági és ipari teljesítményben, a foglalkoztatásban és a kivitelben. A bruttó nemzeti össztermék 13-15 százaléka köszönhető a 740 magyarországi autóipari gyártónak és beszállítónak – erősítette meg a politikus.

Az államtitkár felidézte azt is, hogy a Globális Innovációs Index szerint Magyarország az első tízbe tartozik a világon a high-tech gyártásban, európai összevetésben Németországgal és Dániával vetekszik a 70 százalékos magyar high-tech részarány, amihez nagymértékben járulnak hozzá a járműipar cégei. Az ebben az ágazatban dolgozók száma 2010 óta több mint kétszeresére, 170-175 ezerre nőtt Magyarországon, jelentősen emelkedett a fejlesztőmérnökök, kutatók száma, ez az elmúlt évtized elején még hozzávetőleg 3 ezer volt, ma pedig már több mint 10 ezer – sorolta Koncz Zsófia. Az államtitkár megjegyezte azt is, hogy a hazai hozzáadott érték jelenleg mintegy 45-50 százalékot tesz ki a járműipari ágazatban. Feltett szándék, hogy 2030-ra ez az arány 65 százalékra növekedjen – mondta.

A sikerekben jelentős szerepe volt a kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítások ugrásszerű növekedésének. A KSH legutóbbi adatai szerint ez az érték 2021-ben újabb rekordot ért el, meghaladta a 900 milliárd forintot, ami két év alatt 200 milliárd forintos emelkedést takar – húzta alá Koncz Zsófia. Jelezte továbbá azt is: a TIM ágazati jövőképében kiemelt szerepe van a ZalaZONE-nak, arra törekednek, hogy a Magyarországon gyártókapacitásokkal jelenlévő mindhárom német prémium autómárka 2030-ra igénybe vegye a pálya szolgáltatásait – közölte a távirati iroda.