A közlemény szerint a hőmérséklet már nem volt befolyásoló tényező, mert már nem volt érdemi fűtés, ugyanakkor még nem volt igény a hűtésre. A hazai átlagos órás termelés 2 százalékkal volt alacsonyabb májusban, mint áprilisban. A rendelkezésre álló termelőkapacitások nagysága 6 százalékkal csökkent. Meghatározó volt a Dunamenti G3 karbantartása és a Paksi Atomerőmű nem tervezett kiesése, illetve csökkentette az egyéb földgázüzemű erőművi kapacitásokat a fűtési szezon vége. A kisebb gázüzemű erőművek termelése 12 százalékkal nőtt, míg a megújulóké 3 százalékkal csökkent az év ötödik hónapjában. A magyar importszaldó 22 százalékos szinten alakult. Az ország továbbra is északi irányból importált villamos energiát, és a Balkán felé exportált.

A MEKH tájékoztatása szerint az áramárakat a tavalyi év második felétől a gáztüzelésű erőművek magas termelési költségei határozták meg – ismertette a távirati iroda. Bár a gázárak átmeneti csökkenése az alacsonyabb villamosenergia árak irányába hatott, az alacsony német szélerőművi termelés és a megemelkedő balkáni importigény árnövelő hatása ezt ellensúlyozta. Az európai másnapi piacon továbbra is kétszer olyan magasak az árak, mint tavaly. A legmagasabb ár Olaszországban alakult ki, ezt követték a balkáni régió árai, amelyhez Magyarország is tartozik.

Az éves villamosenergia-termék ára 19 százalékkal emelkedett a német tőzsdén. A piacon csak jelentős kockázati felár mellett lehet hosszútávú termékeket vásárolni, amit az is mutat, hogy az éves termék árának emelkedése meghaladta az előállítási költségének, azaz a szén, a földgáz és a szén-dioxid-kvóta árának emelkedését. Azokon a napokon, amikor a német szélerőművi termelés alacsony volt, a magyar és a német piac árszintje közelített egymáshoz, de a többi napon a hazai piac nem tudta követni a német árak csökkenését. Ehhez az osztrák és szlovák határkeresztező kapacitások csökkenése is hozzájárult – jelezte a MEKH.