A szervezet 64 ország acéltermelőit fogja össze, tagjai a világ acéltermelésének mintegy 98 százalékát adják. Tavaly Afrika acéltermelése 26,7 százalékkal, 16 millió tonnára nőtt, az ázsiai és csendes-óceáni térségé pedig 0,6 százalékkal, 1 milliárd 382 millió tonnára emelkedett. A Független Államok Közösségéé (FÁK) 5,6 százalékkal, 105,6 millió tonnára, az Európai Unió termelése 15,4 százalékkal, 152,5 millió tonnára, minden más európai országé 11,6 százalékkal, 51,2 millió tonnára bővült. A Közel-Kelet acéltermelése 1,2 százalékkal, 41,2 millió tonnára emelkedett. Észak-Amerikáé 16,6 százalékkal, 117,8 millió tonnára, Dél-Amerika acéltermelése pedig 17,8 százalékkal, 45,6 millió tonnára nőtt. A világon messze legnagyobb acélgyártó Kína acéltermelése 3 százalékkal, 1 milliárd 33 millió tonnára esett, a második legjelentősebb acéltermelő Indiáé ugyanakkor 17,8 százalékkal, 118,1 millió tonnára nőtt. A harmadik legnagyobb termelő, Japán acélgyártása 14,9 százalékkal, 96,3 millió tonnára nőtt. A sorrendben negyedik legnagyobb acélgyártó az Egyesült Államok volt, termelése 18,3 százalékkal, 86 millió tonnára emelkedett, az ötödik legnagyobb gyártóé, Oroszországé pedig 6,1 százalékkal, 76 millió tonnára bővült. A sorban következő Dél-Korea acéltermelése 5,2 százalékkal, 70,6 millió tonnára, Törökországé 12,7 százalékkal, 40,4 millió tonnára, Németországé pedig 12,3 százalékkal, 40,1 millió tonnára nőtt. A lista kilencedik helyén Brazília állt, amelynek az acéltermelése 14,7 százalékkal, 36 millió tonnára nőtt, a tízedik Iráné viszont 1,8 százalékkal, 28,5 százalékra csökkent – közölte a távirati iroda.