Az év kezdete: Vége a nyugalomnak

Január: Míg 2021-et a világjárvány kilengéseit követő nyugodt időszak jellemezte, az idei év elején visszatért a volatilitás a piacokra. Az S&P 500 a világjárvány kezdete óta a legrosszabb hónapját könyvelte el. A Dow 3,2%-ot veszített, miután január első hetében rekordmagasságot ért el. A legnagyobb esést pedig természetesen a technológiai részvények produkálták.

A hónap közepén a Microsoft meglepte a piacot azzal, hogy bejelentette a játékfejlesztő Activision Blizzard 68,7 milliárd dolláros üzletét, amellyel bővítené játékkönyvtárát. Az egyezség nagy port kavart, mert Warren Buffett Berkshire Hathaway vállalatáról kiderült, hogy a negyedévben arbitrázslépésként az Activision Blizzard részvényeit vásárolta meg. Végül a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság lépett volna közbe, hogy versenyjogi okokra hivatkozva megakadályozza a tranzakciót.

A hónap előrehaladtával kezdtek erősödni a félelmek, amik szerint a Federal Reserve felgyorsítja az idei szigorítási terveit, miután a szakértők a várható kamatemelések számát 3-ról 5-re emelték. Még a Fed is három kamatemelést jósolt 2022-re.

A hónap végére a Fed jelezte, hogy márciusi ülésén megkezdi a kamatemelést.

Február: A részvények továbbra is feszültek a Fed kamatemelési várakozásai és az inflációs félelmek miatt. Az S&P 3%-ot esett februárban, ezzel 8%-ra növelve az év eddigi veszteségeit, és a világjárvány kezdete óta először lépett korrekciós területre. Ugyanakkor a Dow 3,3%-ot veszített a hónapban, a Nasdaq pedig -12%-ot könyvelhetett el.

Az infláció volt a bűnös. A januári infláció éves szinten a 1982 óta nem látott magaslatokra szányalt.

2022 első két hónapjában az energiaszektor volt a legerősebb a részvények közül, majd február végén Oroszország háborút indított a szomszédos Ukrajna ellen, ami végül többéves csúcsra repítette az olaj és a benzin árát, valamint az olyan élelmiszeripari alapanyagokat, mint a gabona. A háború felerősítette az inflációval kapcsolatos félelmeket és extra volatilitási lökést adott a részvénypiacoknak, a Wall Street úgynevezett „félelemindexe”, a CBOE VIX volatilitási indexe pedig a januári 44%-os emelkedés után további 21%-kal emelkedett.

Annak ellenére, hogy a Fehér Ház vakcinákat, kezeléseket és tesztkészleteket terjesztett elő, az Egyesült Államok februárban átlépte a COVID-19 világjárvány egyik negatív mérföldkövét, a 900 000 halálesetet.

Március: A részvények márciusban megfordultak, az S&P 3,7%-kal, a Dow 2,5%-kal, a Nasdaq pedig 3,5%-kal emelkedett. Ennek ellenére a negyedév végéremegtörtént a baj, mivel az S&P és a Dow egyenként több mint 4%-os, a Nasdaq pedig 9%-os eséssel zárt

Mivel Oroszország ukrajnai háborúja nem csitult és az inflációval kapcsolatos aggodalmak nyomasztották a Biden-kormányt, a Fehér Ház bejelentette, hogy a következő hat hónapban napi egymillió hordó olajat szabadítanak fel a stratégiai kőolajkészletből, ami az USA történetének legnagyobb ilyen jellegű döntése. A cél az olajkészletekre nehezedő nyomás enyhítése és végső soron a benzin árának csökkentése volt a szivattyúknál, de mindkettő tovább emelkedik a nyár folyamán. A Fehér Ház emellett bejelentette az orosz olaj és cseppfolyósított földgáz importjának tilalmát is.

A hónap és a negyedév során a Fed több mint három év óta először emelte a kamatlábakat, és ezzel megkezdte a harcot a szárnyaló infláció ellen. Miután az irányadó kamatláb a világjárvány idején a kormány nagyszabású ösztönző intézkedései alatt nulla közelében maradt, a Fed ígéretének megfelelően negyed százalékponttal emelte a kamatokat. Ez lenne az első a több kamatemelés közül az idei évben.

Második negyedév: Menekülés

Április: Az amerikai részvénypiaci befektetők komoly eladási hullámot indítottak, az infláció és a Fed miatt.

A magasabb üzemanyagárak miatt az éves infláció elérte a 8,5%-ot, ami 1981 decembere óta a legmagasabb érték. Ez arra késztette a Fed-et, hogy májusban 50 bázisponttal emeljen.

A gyengülés a növekedési súlyú Nasdaqot érintette a legsúlyosabban. A Netflix volt rivaldafényben, ami meredeken esett, miután az év első három hónapjában előfizetőveszteségről számolt be, ami 2007 óta az első negyedéves felhasználócsökkenés.

A milliárdos Elon Musk megegyezett a közösségi médiaóriás Twitter megvásárlásáról 44 milliárd dollárért, bár az üzlet véglegesítése még hónapokig tartó jogi huzavona után is tart.

Az amerikai kincstárjegyek hozamai emelkedtek, mivel a piacok jelentős kamatemelésre számítottak, a 20 éves kamatláb 2019 márciusa óta először haladta meg a 3%-ot, miközben az adatok azt mutatták, hogy az amerikai gazdaság 2020 második negyedéve óta először zsugorodott az első negyedévben.

A nyersolaj ára hordónként 100 dollár alá süllyedt, miután az IEA tagországai megállapodtak a vésztartalékaik megcsapolásáról, míg a gáz ára azután emelkedett, hogy az orosz energiaóriás Gazprom leállította a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló szállításokat, amit az EU „zsarolásnak” minősített.

Emmanuel Macront újraválasztották Franciaország elnökévé, a megerősített COVID-19-es megbetegedések száma világszerte meghaladta az 500 milliót, míg az ukrajnai háború a Donbasz régió körül összpontosult, miután az orosz csapatok visszavonultak az ukrán fővárosból, Kijevből.

Május: A hónap első három hetében folytatódott a részvények eladása, az S&P 500 index a medvepiac területére esett, majd visszarallyzott, és a hónapot nagyjából változatlanul zárta. A kockázatcsökkentő narratíva változatlan maradt, az aggodalmak középpontjában az infláció, a monetáris szigorítás, a COVID, valamint az Ukrajnában zajló háború állt.

A Fed betartotta ígéretét, és 50 bázisponttal emelte a kamatlábakat, ami 2000 óta a legnagyobb emelés volt, és jelezte, hogy további emelések fogják követni a lépést.

Az amerikai kötvénypiacok támaszt találtak az elmúlt hónapok heves hozamemelkedése után, de Európában emelkedtek a hozamok, miután az eurózóna inflációja rekordot ért el, 8,1%-ot.

Az olajárak emelkedtek, a WTI ára meghaladta a 115 dollárt hordónként, miután az EU azt javasolta, hogy Moszkva ukrajnai agressziójának büntetéseként az év végéig tiltsák be az Oroszországból származó összes nyersolajimportot.

Ennek hatására az Egyesült Államokban a normál benzin gallonja az eddigi legmagasabb átlagárra emelkedett.

A hírek között szerepel, hogy a COVID-19 megerősített halálesetei átlépték az egymilliós határt az Egyesült Államokban, Svédország és Finnország kérelmezte NATO-csatlakozását, Oroszország pedig heves harcok után elfoglalta az ukrajnai Mariupol városát.

Június: A hónap uralkodó témája a monetáris politika szigorítása volt, mivel a központi bankok világszerte lépéseket tettek a féktelen infláció elleni küzdelem érdekében.

A Fed 75 bázisponttal emelte a kamatlábakat, ami 28 év óta a legnagyobb növelés, miután az infláció 40 éves csúcsra emelkedett és jelezte, hogy további emelések várhatóak, míg Kanada, Ausztrália, Norvégia és Svédország központi bankjai szintén emelték a kamatlábakat. A Svájci Nemzeti Bank 15 év óta először emelt kamatot, a Bank of England 25 bázisponttal emelt, míg az EKB befejezte mennyiségi enyhítési programját, és jelezte, hogy júliusban kamatemelést tervez.

A figyelemre méltó kivételt a japán jegybank jelentette, amely úgy döntött, hogy fenntartja rendkívül alkalmazkodó monetáris politikáját, aminek következtében a jen 1998 óta a leggyengébb szintre esett.

A legtöbb globális állampapírhozam emelkedett, mivel egyre világosabbá vált, hogy az inflációs veszély miatt agresszív ütemű kamatemelésekre lesz szükség, miközben a részvények zuhantak, és az S&P 500 index tovább zuhant a medvepiac területére.

Az árupiacokon az európai gázárak emelkedtek, miután az orosz Gazprom csökkentette az Északi Áramlat 1 gázszállítását Németországba, ami a régiót energiahiánnyal és esetleges áramkimaradásokkal fenyegette.

A hírekben a Proud Boys szélsőjobboldali csoport öt tagja ellen emeltek vádat a Capitolium elleni tavalyi támadásban való részvételük miatt, Boris Johnson brit miniszterelnök túlélte a párt bizalmi szavazását a „Partygate” botrány nyomán, az EU pedig hivatalosan is megadta Ukrajnának a hivatalos tagjelölti státuszt.

Harmadik negyedév: Recesszió? Milyen recesszió?

Július: Az Egyesült Államok GDP-je 0,9%-kal csökkent a második negyedévben, amivel a világ első számú gazdasága úgynevezett „technikai recesszióba” került. A National Bureau of Economic Research – a visszaesés hivatalos bejelentésével megbízott szerv – azonban tartózkodott attól, hogy ezt a kifejezést használja.

A globális infláció tovább erősödött, ami a központi bankok részéről az áremelkedés megfékezésére irányuló törekvéseket ösztönözte. Vita folyt azonban arról, hogy a döntéshozóknak végül is mekkora befolyásuk lehet az infláció közelmúltbeli megugrásának néhány fő mozgatórugója miatt: nevezetesen az ellátási lánc korlátai és az emelkedő energiaárak miatt.

A Fed a második egymást követő hónapban példátlanul magas, 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre, de Jerome Powell elnök jelezte, hogy a jövőben szükség lehet az emelések ütemének lassítására. Ez a (részleges) enyhítés azonban csak decemberben következett be.

Az óceán túlpartján az EKB hasonló problémákkal szembesült, különösen a fenyegető energiaválságnak az eurózóna legnagyobb gazdaságára, Németországra gyakorolt hatása miatt. Az EKB válasza a hitelfelvételi költségek megemelése volt, véget vetve a negatív kamatlábakkal folytatott kilencéves kísérletnek.

A devizapiacokon a recessziótól való félelem, az eurót közel két évtized óta először a dollárral szembeni paritás alá rántotta.

Hogy tovább bonyolítsa a helyzetet az EKB számára, Mario Draghi lemondott olasz miniszterelnöki tisztségéről, miután eredménytelenül próbálták megmenteni a széles koalíciót. Ez a döntés megzavarta a viszonylagos nyugalom időszakát Európa harmadik legnagyobb gazdaságában és megágyazott a szeptemberi parlamenti választásoknak. Az olasz kötvény- és részvénypiacok összeomlottak.

Az Egyesült Királyságban túl sok volt Boris Johnson etikai botrányából, aki lemondott miniszterelnöki tisztségéről egy szexuális visszaéléssel vádolt politikus kinevezésével kapcsolatos vita miatt.

A vállalatok megkezdték a második negyedéves eredmények közzétételét, és sok cég küzdött azzal, hogy elérje a 2021 nyarán tapasztalt szokatlanul magas nyereségnövekedést.

A szigorodó monetáris politika további nyomást gyakorolt a jellemzően volatilis kriptopénz piacra. A bitcoinnak azonban még így is sikerült 22 000 dollár fölé emelkednie.

Az amerikai részvények az európai és japán részvényekkel együtt emelkedéssel zárták a hónapot. A lemaradó Kína volt, amely továbbra is kitartott a szigorú COVID-19 korlátozások mellett, annak ellenére, hogy azok potenciálisan hatással lehetnek a gazdaság egészére.

Augusztus: A befektetők abban bíztak augusztusban, hogy a Fed lassítani fogja a kamatemelések ütemét. A hónap első felében a főbb indexek nagyrészt ennek a hangulatnak köszönhetően emelkedtek.

A hónap előrehaladtával azonban egyre nagyobb aggodalomra adtak okot a Kínában folyamatban lévő COVID-19 zárlatok és azok globális ellátási láncokra gyakorolt hatása.

Ezután Powell egy kulcsfontosságú Jackson Hole-i beszédében jelezte, hogy a politika „egy ideig” még feszes marad, és elkerülhetetlenül „némi fájdalmat” okoz majd a háztartásoknak és a vállalkozásoknak.

A részvények, amelyek a hónap közepén elért csúcsról már lecsúsztak, csökkentek. A technológiai cégek – a közel nulla hitelköltségek korszakának nagy haszonélvezői – különösen nagy csapást szenvedtek el. Az olyan nagy szereplők, mint a Tesla, a Microsoft, az Amazon és a Google-anyavállalat Alphabet mind több mint 6%-ot estek.

A kínai technológiai csoportoknak azonban lendületet adott egy Washington és Peking közötti megállapodás, amely az amerikai szabályozók számára hozzáférést biztosított az amerikai tőzsdéken jegyzett kínai vállalatok ellenőrzéséhez.

Máshol az ukrajnai háború miatt az európai gázárak minden idők legmagasabb szintjére emelkedtek. A hónap végéhez közeledve az energiaárak csökkentek a régióban, miután az EU híreket kapott, amelyek szerint az EU sürgősségi intézkedések bevezetésére készül, amelyek célja a villamosenergia- és gázárak szétválasztása.

A fenyegető energiaválság következményei azonban egyértelműek voltak: az euróövezetben az infláció újabb rekordszintre, 9,1%-ra ugrott.

Az EKB döntéshozói követték Powell Jackson Hole-i beszédét, vagyis jelezték, hogy szeptemberben nagyobb kamatemelésre lesz szükség az infláció megfékezéséhez, még akkor is, ha ez szélesebb körű gazdasági problémákhoz vezet.

Szeptember: A Wall Street a világjárvány kezdete óta a legrosszabb hónapját élte meg, mivel a szárnyaló infláció a világ legfontosabb jegybankjaiban szirénákat indított be. A jegybankok jelezték, hogy még korántsincs vége a szigorításnak. Nőtt a félelem, esett a piac.

A Fed zsinórban harmadik ülésén 75 bázisponttal emelte a hitelfelvételi költségeket és sugallta, hogy a kamatlábak hosszabb ideig magasabbak maradnak. Powell szerint még mindig nem egyértelmű, hogy ezek a kamatemelések recesszióhoz vezetnének-e, vagy „ha igen, milyen jelentős lenne ez a recesszió”.

Az EKB szintén 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre, amivel az irányadó betéti kamatláb 2011 óta a legmagasabbra emelkedett. Christine Lagarde elnök asszony jelezte, hogy még több emelés is várható.

Az euróövezetben az infláció makacsul magas maradt, szeptemberben új rekordot döntött, elérte a 10%-ot. Ez annak ellenére történt, hogy az európai kormányok több százmilliárd eurót költöttek arra, hogy megvédjék a fogyasztókat és a vállalatokat a hónap során megugró energiaáraktól.

A G7-ek csoportja megállapodott abban, hogy december elejétől árkorlátozást vezet be az orosz olajra. A tisztviselők azt mondták, hogy ezzel remélik korlátozni az orosz bevételek egyik legfontosabb forrását, amelyet Moszkva a háború finanszírozására használhat.

Az európai kötvénypiaci képet tovább borúsították az olaszországi parlamenti választások, ahol a Giorgia Meloni vezette jobboldali blokk többséget szerzett az ország parlamenti választásán. Meloni a kampány során azt sugallta, hogy ragaszkodni fog az EU által megkövetelt gazdaságpolitikához, amely szerint több tízmilliárd eurónyi, a nemzeti gazdaság újjáépítéséhez szükséges, a járvány utáni segélyt fog felszabadítani. Az olasz BTP-indexek az eredményt követően estek, míg az ország részvényei erősödtek.

Az euróövezeten kívül Liz Truss-t nevezték ki az Egyesült Királyság új miniszterelnökévé, miután megnyerte a Konzervatív Párt vezetői versenyét.

Szinte azonnal vitákba keveredett. Kormánya úgynevezett „minibüdzséjének” bemutatása, amely energiatámogatási csomagot és finanszírozás nélküli adócsökkentéseket tartalmazott, az Egyesült Királyság államkötvényeit mélyrepülésbe taszította, a font sterling pedig 1985 óta a legalacsonyabb szintre zuhant az amerikai dollárral szemben. A Bank of England napokkal később kénytelen volt beavatkozni.

Truss rövid Downing Street-i megbízatásának viharos kezdete egybeesett a brit történelem egy másik feszült epizódjával: II. Erzsébet királynő halálával.

Negyedik negyedév – Harcoljunk a Fed ellen

Október: A részvények a negyedik negyedévben emelkedő üzemmódba kapcsoltak, a Dow 1976 óta a legnagyobb havi nyereséget könyvelhette el.

A medvék karmaiból való menekülés nem volt egyszerű. De a Fed elleni harc, jó kiindulópontnak tűnt. A Fed elleni fogadásokat némileg segítette néhány Fed-tag, akik a túlfeszítés kockázatáról nyilatkoztak.

Ahogy erősödött a Fed szünetelésének narratívája, a kincstárjegyek hozamai csökkentek. A részvények talpra álltak. A medvék pedig visszavonulót fújtak.

Még mindig ott volt a harmadik negyedéves eredményszezon, amivel meg kellett küzdeni. Félő volt, hogy az amerikai vállalatok teljesítménye görbe tükör lesz. Ez sajnos meg is történt.

A nagy technológiai cégeknél a szorítás még hangsúlyosab volt. A legtöbb FANG részvény olyan negyedéves jelentéseket adott ki, amelyek elmaradtak a Wall Street becsléseitől. Az Apple azonban mentőövnek bizonyult és egy kirobbanó negyedéves jelentéssel visszahozta a befektetők hitét.

November: A részvények az októberi emelkedés nyomán novemberben tovább növellték a befektetők boldogságát, és 2021 óta először fordult elő, hogy egymás után kétszer havi nyereséget értek el.

A hónap azonban nehezen indult. Miután a Fed újabb 0,75%-os kamatemelést hajtott végre, Powell eloszlatta Fed szüneteltetésére vonatkozó befektetői várakozásokat és figyelmeztetett, hogy a központi bank számára még túl korai lenne a szüneteltetésen gondolkodni.

Nem volt sok idő elgondolkodni Powell üzenetén, mivel az amerikai félidős választások a láthatáron voltak. A republikánus politikai dominancia „nagy vörös hullámára” vonatkozó előrejelzések nem váltak valóra. A republikánusok a vártnál kisebb képviselőházi többséggel végeztek, míg a demokraták megtartották az ellenőrzést a szenátus felett. A Wall Street számára a politikai patthelyzet győzelmet jelentett.

A politikai félelmek enyhülésével az infláció is lehűlt, ami erősítette a bizalmat, hogy az árnyomás elérte a csúcspontját. Egyre többen hittek abban, hogy a Fed fordulópontja közelebb van, mint valaha és a szabadesésben lévő kincstárjegyek hozamai csúcsra emelkedtek.

November utolsó napján Powell olyan beszédet tartott, amely a kamatemelések lassabb ütemére vonatkozó várakozásokat támasztott alá, de arra is figyelmeztetett, hogy az infláció csökkentésének feladata még messze nem ért véget.

A piacok azonban nem voltak hajlandóak elfogadni Powell magasabb kamatlábakra vonatkozó, hosszabb ideig tartó terveit. A befektetők inkább az előttük álló kisebb emelésekre vonatkozó várakozásokra összpontosítottak és elkezdtek fogadásokat kötni a 2023 második felében esedékes kamatcsökkentésre. Ez termékeny környezetnek bizonyult a kockázatos eszközök, köztük a részvényeknek is.

A kriptovaluták esetében azonban egészen más volt a történet. Pánik tört ki. Az FTX, az egyik legnagyobb kriptotőzsde fizetőképességgel kapcsolatos kérdésekkel nézett szembe. Az FTX vezérigazgatója, Sam Bankman- Fried, akit a kriptovilágban SBF-ként ismernek, megpróbálta megnyugtatni a felhasználókat.

A rivális kriptotőzsde, a Binance nem várta meg a válaszokat, és gyorsan bejelentette, hogy eladja az FTX natív tokenjének, az FTT-nek az állományát. Az FTT-re nehezedő eladási nyomás fokozódott, mivel az ügyfelek kétségbeesetten próbáltak pénzt kivonni a platformról.

Az FTX igyekezett sürgősségi finanszírozást találni, hogy betömje a 8 milliárd dolláros lyukat, de végül nem járt sikerrel, így az egykor 32 milliárd dolláros értékű kriptotőzsde kénytelen volt csődöt jelenteni. Ahogy az FTX drámai összeomlásával kapcsolatos vizsgálatokat folytatták, a megállapítások megingatták a kriptoval kapcsolatos hangulatot.

December: Az év utolsó hónapja a gazdaságot helyezte a középpontba, mivel a piros-fehér munkahelyi jelentés a gazdaság alapvető erejére utalt.

A 2-10-es kincstári hozamgörbe az elmúlt négy évtized legnagyobb inverzióját produkálta, jelezve az esetleges recesszióval kapcsolatos növekvő aggodalmakat.

A befektetők úgy vélték, hogy a Fed, szembesülve a recesszió növekvő fenyegetésével, megerősíti a piaci várakozásokat és jövőre kamatcsökkentés következik.

A Fed szertefoszlatta ezeket a gondolatokat és azt jósolta, hogy a kamatlábak végül a vártnál magasabb, 5,1%-os szinten fognak tetőzni.

Powell megismételte, hogy az infláció elleni küzdelem továbbra is prioritás és új normává válhat a magas kamatláb.

Az ezt követő napokban a kockázatos eszközök kiestek a kincstári hozamok visszatérésével.

2022 végéhez közeledve a kedv bizonytalan, azonban a befektetők még mindig remélik, hogy a Fed egy lazább politikával fogja megörvendeztetni az újévet.

Forrás: investing.com