Nyilvánossá váltak az október végi állapotot tükröző statisztikák a lakossági állampapírpiacra vonatkozóan. Egyértelmű, hogy egyre inkább az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), illetve a diszkont kincstárjegy hozamát követő Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) felé fordult a lakosság, de még mindig több ezer milliárdot tartunk Magyar Állampapír Pluszban (MÁP+, szuperállampapír).
Bővült az állomány
Októberben összességében újra bővülni tudott a lakossági állampapír-állomány, ami egyértelműen egybevág az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) céljaival, amelyek a hazai finanszírozás arányának emelésével kapcsolatosak. Mindez jelentős mértékben köszönhető annak, hogy az új, szeptember végén kibocsátásra kerülő PMÁP és BMÁP konstrukciók az emelkedett inflációs és kamatkörnyezetben is jó befektetésnek bizonyultak a lakossági szereplők számára.
PMÁP-ból 3968 milliárd forintnyit tartott múlt hónap végén a lakosság, ezzel a legnépszerűbb állampapírfajtává nőtte ki magát az inflációkövető kötvény. 355 milliárd forintot BMÁP is van a magyaroknál, a szeptember végi újrainduláshoz viszonyítva ez is kiemelkedő szám. Nagyot sokat tart még a lakosság szuperállampapírból és Egyéves Magyar Állampapírból (1MÁP) is, előbbi 3236 milliárdos, utóbbi 957 milliárdos állománnyal bírt október végén.
Jobbak az újak?
Az utóbbi két szám mindenképpen jelentősnek számít annak ellenére, hogy a két állampapírfajtából folyamatos a pénzkiáramlás. A BMÁP ugyanis jelenleg 11,32 %-os, a PMÁP pedig 11,75 %-os induló kamatozást kínál, mindezek messze meghaladják a MÁP+ 5 év alatt évente átlagos 5 %-os, és az 1MÁP 7 %-os kamatozását. Az összehasonlítás pedig a többi tényezőben egyszerű. Mindegyik állampapír kockázatmentes, adómentes befektetési lehetőséget kínál, maximum az idő előtti visszaváltási költségekben vannak különbségek, de értelemszerűen ezek nem akkorák a szuperállampapír javára, hogy áthidalja az óriási kamatozásbeli különbséget.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
