Újra megkezdődött a tengerentúlon és Európában is a gyorsjelentési szezon, nemsokára pedig a hazai blue chipek is jelentenek. A befektetők mindig kiemelt figyelemmel követik, hogy az általuk részvényeiken keresztül tulajdonolt vállalat hogyan teljesített, hiszen ez az, ami alapján a leginkább reálisan értékelhető egy cég. A piaci reakciók azonban nem mindig egyértelműek még akkor sem, ha egyértelműen jó vagy egyértelműen rossz jelentés érkezik.

Kiemelt várakozás

Előre tudható természetesen, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok pontosan melyik napon és mikor – jellemzően tőzsdezárás után vagy nyitás előtt- teszik közzé az adatsoraikat. Ennek megfelelően előtte a legtöbb esetben a piaci szereplők már elkezdik árazni a közelgő jelentést, várakozásaiknak megfelelően bevásárolnak, vagy éppen eladják az adott társaság részvényeit. Nem ritka tehát a nagyobb forgalom, felfokozott érdeklődés a gyorsjelentések közzétételét megelőző napokban, vagy akár hetekben.

A befektetni vagy kereskedni kívánókat segítik a napvilágot látó elemzések, a nagyobb papírok esetében több elemzőház, brókercég is készít előrejelzést. Mindez megadhatja az alapot ahhoz, hogy legyen egyfajta piaci konszenzus, azaz olyan adatok, amelyekre a legtöbben számítanak a gyorsjelentést megelőzően. Természetesen ezt nehéz egzakt számként feltüntetni, ugyanis nem láthatunk bele a befektetők gondolataiba – irányadónak viszont mindenképpen használhatók az elemzések legtöbbször.

Alulmúlta vagy felülmúlta?

A fentiekből következik, hogy egy gyorsjelentést a piacok már a közzétételt megelőzően beáraznak. Az árfolyam mozgása a jelentés megjelenését követően döntően az ehhez képesti állapottól függ. Hiába nagyon kiváló egy gyorsjelentés, rengeteg profittal, ha a piacok még jobbat vártak, annak könnyen esés lehet a vége. És természetesen ez fordítva is igaz, egy masszív veszteséget mutató jelentés is lehet pozitív meglepetés. Érdemes tehát az előzetes várakozásokhoz képest vizsgálni az adatsorokat, így közelebb kerülhetünk a várható piaci reakcióhoz.