NATO és Oroszország – így változott a helyzet 1990 óta
Finnország és Svédország a héten bejelentette, hogy csatlakozni kíván a NATO katonai szövetséghez, véget vetve ezzel a két ország több évtizedes katonai semlegességének. Terveik azután születtek, hogy Oroszország február végén megszállta Ukrajnát – állítólag azért, hogy megakadályozza a NATO-csatlakozást. Oroszország először 2014-ben támadta meg Ukrajnát, miután egy polgári felkelés elűzte az országból az oroszbarát vezetőt. Ukrajna ezt követően katonai kiképzést és segítséget kért a nyugati országoktól, de nem vették fel a NATO-ba. A NATO-országokat szerződés kötelezi arra, hogy megvédjék egymást. Ukrajnához hasonlóan Finnországnak is hosszú határa van Oroszországgal.
Európa 1990-ben
1990-ben, a berlini fal leomlása utáni évben az Oroszország által uralt Szovjetunióhoz tartozott Ukrajna, a balti államok és számos más, immár független ország. A Varsói Szerződéshez, a szintén orosz uralom alatt álló szövetséghez hat szatellit ország tartozott, amelyek ma már szintén függetlenek.
Európa 2022-ben
Az elmúlt 32 év során Németország újraegyesült, és a volt Varsói Szerződés valamennyi országa csatlakozott a NATO-hoz. Három, egykor a Szovjetunióhoz tartozó ország – Észtország, Lettország és Litvánia – is csatlakozott a NATO-hoz. Bár Svédország és Finnország szeretne csatlakozni északi szomszédaihoz a NATO-hoz, a felvétel hónapokig tarthat, vagy teljesen meghiúsulhat. Törökország, amely 1952 óta NATO-tag, ellenzi a két ország felvételét, a skandináv országokat „terrorszervezetek vendégházainak” nevezve.
