Április 3-n országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon – illetve ezzel egyidőben országos népszavazás megtartására is sor kerül. A három választás (országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati) közül egyértelműen az országgyűlési a legfontosabb, ekkor dől el, hogy milyen kormány fogja irányítani Magyarországot a következő négy évben. Nem is olyan egyszer azonban az a rendszer, amely alapján kiderül holnap este a győztes. Cikkünkben a magyar választási rendszer legfőbb részeit fogjuk bemutatni, illetve néhány általános tudnivalót is ismertetünk a voksolással kapcsolatban.

Alapelvek és technikai részletek

A demokrácia alapelveinek megfelelően minden választópolgárt általános és egyenlő választójog illet meg, a szavazás pedig közvetlen és titkos. Szavazni a nagykorú, vagy azzá nyilvánított magyar állampolgárok tudnak, a mostani választásokon több, mint 8,2 millió ember élhet ezzel a jogával. A választáshoz magunkkal kell vinni lakcímkártyánkat és érvényes személyigazolásra alkalmas okmányunkat is. Érvényesen csak akkor szavazunk, ha jól láthatóan csak 1 egyéni jelöltet, illetve 1 listát ikszelünk; minden más esetben érvénytelenné fogják nyilvánítani a szavazólapunkat.

Szavazni reggel 6 órától este 19 óráig lehet személyesen, illetve a külhoni magyarok számára levélszavazás is lehetséges. Kizárólag az urnazárás után kezdődnek meg a szavazatok összeszámolása, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján ezután lesz érdemes követni, hogy milyen eredmények várhatók a végére. Alapesetben aznap éjjel már nagy biztonsággal kijelenthető, hogy ki nyerte az országgyűlési választásokat.

Választási rendszer

A magyar választási rendszer 2010 óta egy fordulós, ami azt jelenti, hogy csak 1-szer kell az urnákhoz járulnia a szavazóknak, nem lesz lehetőség a legtöbb szavazatot kapott jelöltek között újabb összecsapásra. A választásokon 199 országgyűlési képviselőt választunk meg, akiknek utána jogában áll 50 % feletti többséggel új kormányt megválasztani. Lényegében tehát a parlamenti demokráciákban szokásos módon kormányt is választunk, csak azt némileg közvetett módon.

Kétféleképpen lehet egy képviselő az új parlament tagja, ennek megfelelően minden választópolgárnak 2 szavazata van. Egyrészt szavazhatunk pártlistára; ez a szavazólap minden szavazó számára ugyanaz, vasárnap a 7 országos listát állítani képes pártot tartalmazza majd (ellenzéki szövetség, Mi Hazánk, Normális Élet Pártja, Kétfarkú Kutyapárt, Megoldás Mozgalom, Fidesz-KDNP). Országos listáról annak a pártnak jut képviselője a parlamentbe, amely listára a résztvevők legalább 5 %-ra szavazott – összesen 93 fő. Fontos megemlíteni a nemzetiségi listákat, ha erre 0,27 %-os szavazati arány érkezik, az már mandátumot ér.

Másrészt (jellemzően szintén pártok által állított) egyéni jelöltekre is szavazhatunk.  Az ország 106 egyéni választókerületre van osztva, lakóhely szerint  szavazhatunk a számunkra adott körzetben induló legszimpatikusabb képviselőjelöltre. Az egyéni választókerületekben az nyer, aki több szavazatot kap, minimum szavazati arány nincs meghatározva.

Kompenzációs rendszer

A fentiek alapján gondolhatjuk, hogy mindkét szavazatunk közül ugyanannyit ér. Ez azonban a kompenzációs rendszer miatt egyáltalán nincs így. Az egyéni jelöltekre leadott szavazatok ugyanis semmiképpen sem vesznek el. Ha egy egyéni jelölt veszített a körzetében, akkor a rá leadott szavazatok úgynevezett töredékszavazatként hozzáadódnak a párlistájához, ha van ilyen a képviselő mögött. Ezt népszerű nevén veszteskompenzációnak hívják.

A 2014-es parlamenti választások óta létezik a győzteskompenzáció rendszere is. Ez annyit jelent, hogy amennyivel több szavazatot kapott az egyéni körzetben győztes jelölt a szükségesnél, annyi szavazat pedig az ő pártjának listájához csapódik hozzá. Nem mindegy tehát közel sem, hogy mennyivel nyer egy adott képviselőjelölt, komolyan segítheti a pártjának listát jelöltjeit a mandátumhoz jutásban. Megállapítható tehát, hogy az egyéni szavazat „kettőt ér”; mandátumhoz juttathatunk egy egyéni jelöltet, illetve pártjának listáját is segíthetjük ezzel.

Mik a rendszer előnyei és hátrányai?

A magyar választási rendszer a fentiek alapján egyesíti az arányos választási rendszer és az egyéni jelölteken alapuló rendszert. Az arányos rendszer (ahol csak pártlisták vannak, ilyen Németország rendszere) nagy előnye, hogy a választói akarat teljesen mértékben leképződik a parlamenti mandátumokban. Nehézsége viszont, hogy mivel ritka az, hogy egy párt a szavazatok minimum 51 %-át begyűjti, ezért sokkal nehezebb a kormányalakítás, szinte mindig jelen van a koalíciós kényszer.

Az egyéni körzetekre épülő rendszer (ahol csak egyéni körzetek vannak, mint Nagy-Britanniában) esetében viszont a legnagyobb támogatottságú párt könnyedén söpri be a szükséges mandátumokat, hiszen a legtöbb helyen többsége van. Hátránya, hogy torzul képviselheti a választói akaratot. A magyar választási rendszer tehát ezen két rendszer, közel fele-fele arányú keverése, amelyet már sok kritika és sok dicséret ért az elmúlt években.

www.nvi.hu