Miközben Oroszország támadása szomszédja ellen egyre fokozódik, a közeli Finnország és Svédország újragondolja a katonai semlegességgel kapcsolatos, régóta fennálló álláspontját, és a választók többsége most először támogatja a 30 tagú szövetséghez való csatlakozást. A pénteken közzétett közvélemény-kutatásokban a svédek fele (51%) és a finnek 48%-a mondta azt, hogy támogatná országa NATO-csatlakozását, míg mintegy negyede ellenezte azt. Egy korábbi, februárban végzett felmérés szintén többségi finn támogatást jelzett.

A CNBC-nek nyilatkozva hétfőn Finnország korábbi miniszterelnöke úgy fogalmazott, hogy a friss finn felmérés „fordulatot” jelent a közvéleményben, amely a lakosság által jelenleg érzett „racionális félelmet” tükrözi. „[Ez] egy agresszív szuperhatalomtól való félelem Oroszország formájában. Félelem egy agresszortól és egy katonai hatalomtól” – mondta Alexander Stubb a CNBC „Street Signs Europe” című műsorában.

Összetett folyamat

A leendő NATO-tagok bizonyos politikai és gazdasági követelményeknek való megfelelés esetén jelentkezhetnek a védelmi blokkba, a felvételről pedig a meglévő tagállamok szavaznak. A két északi állam csatlakozása azonban valószínűleg nem lesz gyors vagy egyszerű.

Putyin már régóta katonai agressziónak tekinti, hogy a NATO nem hajlandó kizárni szomszédját, Ukrajnát a szövetségből, és ezt a jelenlegi támadásának leállításához szükséges előfeltételek közé sorolta. Finnország – amely 1300 kilométeres szárazföldi határon osztozik Oroszországgal – vagy Svédország felvétele valószínűleg hasonló ellenállásba ütközne. Oroszország védelmi minisztere korábban azt mondta, hogy az ilyen lépések katonai következményekkel járnának. A jelentések szerint orosz harci repülőgépek már most is behatoltak a svéd légtérbe. A svéd és a finn hatóságok eddig nem mutatták jelét annak, hogy ezt az elhatározást tesztelnék.

Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a múlt héten újságíróknak azt mondta, hogy a NATO-val való együttműködés elmélyítése ellenére nem fogja egyik napról a másikra megváltoztatni álláspontját pusztán a közvélemény-kutatások alapján. Eközben a 2014 és 2015 között hivatalban lévő Stubb azt mondta, hogy a jelenlegi kormány növeli a katonai kiadásokat, de megáll a NATO-tagság előtt.

„Jelenleg nem akarjuk eszkalálni a válságot vagy a háborút idefent, Európa északkeleti részére” – mondta Stubb, aki jelenleg az Európai Egyetemi Intézet professzora és a transznacionális kormányzás igazgatója. A közhangulatban bekövetkezett változás mégis történelmi jelentőségű két olyan ország számára, amelyek korábban baráti viszonyt ápoltak Oroszországgal. „Azt jósolom, hogy a háború elhúzódásával napról napra nőni fog a finn NATO-tagság támogatottsága” – mondta Stubb.

Forrás: https://www.cnbc.com/2022/03/08/ukraine-war-is-spurring-finland-sweden-to-consider-joining-nato-.html