Az osztalék egy olyan dolog, amivel kapcsolatban rengeteg írás született az elmúlt években is. Ezek a könyvek azt hirdetik, hogy a leginkább pénzügyi biztonsághoz vezető út az az, ha valaki osztalékokból él meg. De mit érdemes a leginkább tudni a passzív jövedelem ezen formájáról, és mikor jó hír, ha egy vállalat fizet osztalékot?

Osztalék fogalma

Az osztalék lényegében egy olyan kifizetés, amit a részvénytársaság a részvényesek felé fizet ki a vállalatban lévő részesedésük alapján. Arra, hogy egy vállalat mikor fizethet osztalékot (vagy osztalékelőleget), megvannak a szabályok, amelyeket a számvitelben osztalékfizetési korlátnak nevezhetünk. Annyit mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy az osztalékról tőzsdei cégek esetében a közgyűlés dönt.

Nyereségesség esetén egyáltalán nem kötelező osztalékot fizetni, de lehet fizetni veszteséges év után is. Ha ugyanis az osztalékfizetési korlát lehetővé teszi (például felgyűlt az előző évek nyeresége az eredménytartalékban), akkor veszteséges üzleti év után is lehet élni az osztalékfizetés lehetőségével.

Mikor érdemes osztalékot fizetni?

Az osztalékfizetésre mindig a vállalat vezetése tesz javaslatot a részvényesek számára, akik ezt kevés kivételtől tekintve a hazai gyakorlatban el is fogadják. A menedzsmentnek kell tehát megítélnie a kifizetendő osztalék mértékét. Azt gondolhatnánk, hogy az osztalékfizetési korlát maximum értéke a legjobb, amit javasolhat a vezetőség, hiszen ekkor üti a legtöbb pénz a részvényesek kezét.

Nem mindig a legmagasabb osztalékot érdemes fizetni, sőt, nem is mindig érdemes ilyen lépést tenni. Első szempontként a likviditás és a biztonságos működés lehet a hangsúlyos. Mindig minden nyereség kifizetése ugyanis bizonytalan helyzetet idézhet elő egy válság, vagy egy nem várt kiadás esetén. Éppen ezért nem is szoktak a falig elmenni az osztalékfizetésben a vállalatok némi biztonsági tartalék szükséges.

A másik kérdés, hogy lehetséges, hogy a vállalatban jobban megtérül a pénz, mintha osztalékként fizetnék ki. Ilyenkor részvényesként (hiszen végső soron ők döntenek) a következőt kell mérlegelni. Az X összeg, amit osztalékként megkapnék, jelenleg a vállalat jobban be tudná fektetni, fel tudná használni, mint ahogyan én kezelni tudnám, ha kézhez kapom? Ha a válasz nem, akkor egyértelműen célszerű osztalékot fizetni, de ha a válasz igen, akkor érdemes ezen elgondolkodni.

Azonban vannak olyan esetek, amikor a vállalat több értéket tudna teremteni, ha nem fizeti ki a pénzt (például akvizíciókkal, fejlesztésekkel, reálberuházásokkal, befektetésekkel), mégis osztalék fizetésére kerül sor. Ez azért fordulhat elő, mert a részvényesek többségének ilyen esetben szüksége van évenkénti hozamra, és nem teheti meg, hogy nem vesz ki pénzt a befektetéséből. Alapítványi, intézményi részvényesek, befektetési alapok esetén jellemző ez.

Osztalékalapú befektetés

Ha már értjük az osztalékfizetés működését vállalati oldalról, érdemes befektetői oldalról is megközelíteni. Az osztalék kétségtelenül nagy előnye, hogy azonnali kifizetést jelent, tehát a részvényárfolyam hanyatlása esetén ez tud minket kárpótolni. Illetve ezáltal vonzóbb is egy részvény általában, és az osztalékfizetés előtt gyakran előfordul az úgynevezett osztalék rally, amikor a várható osztalék miatt vásárolnak be többen az adott részvényből, ezáltal felhajtva annak árfolyamát.

Magas inflációs környezetben azonban az osztalék jellemzően nem túl vonzó. A magyar cégek például kevés kivételtől eltekintve nem igazán fizetnek 3 %-os hozamot meghaladó osztalékot, ami a mai inflációs környezetben már negatív reálhozamot jelent. Ilyenkor tehát a magas osztalék önmagában nem elég, ehhez a részvényárfolyamnak is jól kell teljesítenie, hogy valóban megérje befektetnünk az adott cégbe.

Az osztalékalapú befektetés ugyanakkor valóban része lehet, és hasznos is, ha része egy hosszútávú befektetési portfóliónak. Nem véletlenül népszerű ez a befektetési forma, hiszen alapvetően fundamentumokon alapul, és nem teszi szükségessé a folyamatos kereskedést. Vigyázni kell azonban, hogy ha egy részvény árfolyama tartós hanyatlásnak indul, akkor vélhetően sokévi osztalék sem lesz kárpótlás az elszenvedett (ha nem is realizált) árfolyamveszteségért.