A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság másodfokon is megerősítette az elsőfokú ítéletet, miszerint nem minősül tiltott állami támogatásnak, hogy a Mol Nyrt. és a magyar állam 2005-ben megállapodásban rögzítette: a cég 15 éven át milyen mértékű bányajáradékot fizessen, ami a bányajárulék későbbi emelése után sem változott. Az elsőfokú ítéletet egyébként az Európai Bizottság támadta meg.

Jogerős a döntés

Jogerőre emelkedett az uniós döntés a 2008 óra húzódó Mol bányajáradék ügyében – mondta Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője.  Emlékeztetve: korábban az Európai Bizottság jogtalan előnyszerzésként értékelte, hogy a magyar olajtársaság mezőit nem érintette a bányajáradék emelése és felszólította Magyarországot, hogy téríttesse vissza a Mollal a támogatást, amelynek összege 2008-ban 28 444,7 millió forint (közel 96,6 millió euró), 2009-ben pedig 1942,1 millió forint (közel 6,6 millió euró) volt. A bírósági ítélet szerint a Bizottság 2013-as törvényszéki döntése ellen benyújtott fellebbezését elutasította. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság 2010-ben nem állapíthatta volna meg, hogy a Mol tiltott állami támogatásban részesült.

2005-ös a sztori

Emlékezhetünk rá, hogy az ominózus megállapodást még 2005-ben kötötték. És ennek értelmében  a Mol minden termelésbe állított olaj- és gázmező után 15 éven át a kitermelt ásványkincsek értékének 12,24 és 12,6 százalék közötti részét fizette be a költségvetésbe járadékként a törvényben akkor rögzített 12 százalék helyett. Bár 2007-ben az Országgyűlés a járadékot 12-ről 30 százalékra emelte, ám a 2005-ös megállapodás értelmében a Molra ez nem vonatkozott.

Érdekes a bírósági indoklás, mely szerint alapvetően a bányszati jogok meghosszabbításáról van szó, amit a magyar törvényi szabályozás objektív feltételekhez köt, amelyek minden gazdasági szereplőre azonosan alkalmazandók, ezért nem lehet a Molnak nyújtott szelektív előnyről beszélni. A bíróság abban is állás foglalt, hogy a Mol és a magyar állam nerm azért kötött 2005-ben megállapodást, mert „már akkor tudták”, hogy emelkedni fog a járadék. És ettől kímélték volna meg a céget az egyezség révén.

Még nincs elszámolva

A Mol nem emelkedett a hírre. Ami egyrészt, azzal magyarázható, hogy az év eleji szakértői vélemények tükrében nem okozott meglepetést a döntés. Másfelől, a nemzetközi piaci hangulat is felülírta az esetleges optimizmust.

A napi piaci reakciónál sokkal érdekesebb, hogy a Mol befizetett 112 millió eurót 2010-ben. amikor az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette a megállapodást. Ám az első fokú ítéletet követően a magyar kormány 2013-ban 35,2 milliárd forintot visszatérített a Molnak. Ami akkor, az ügy függő jellege miatt,  nem került bele az eredménykimutatásba. Más szóval, ennek az összegnek eredménynövelő hatása lehet, amennyiben a jogerős döntést követően formálisan is elszámolják. Bár az adózás és a devizaváltás miatt, egyelőre csak becsülni lehet a számviteli hatását.