Tóth István, az OBA kommunikációs vezetője elmondta: nemcsak az ügyek számát tekintve volt rekordév az idei, de az eddigi legnagyobb egyedi kifizetés is 2014-ben történt, ez pedig az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseinek mintegy 54 milliárd forintos kártalanítása volt.

123 milliárdot fizetett ki az idén az OBA

A szóvivő felidézte, hogy az alap 1993-as megalakulásától az egyes kártalanításokra fordított egyedi összegek jelentősen nőttek. A korábbi időszakban, 14 évvel ezelőtt a Reálbank csődje számított a legnagyobb ügynek, ott összesen 5 milliárd forintot kellett kifizetni a károsultaknak. Hozzátette, hogy akkor ez horribilis összegnek számított, és az egész ország közvéleményét foglalkoztatta, ehhez képest az orgoványi takarékszövetkezet idei 54 milliárdos, 30 ezer betétest érintő esete szinte csak a helyi médiában jelent meg.

Összesen 123 milliárd forintot fizetett ki 2014-ben kártalanításra az OBA. A kifizetések alaposan leapasztották az alap vagyonát, amely az év eleji 100 milliárd forintról az év végére 10 milliárd forint körüli értékre csökkent.

Visszavont engedélyek

2014-ben az Alba Takarékszövetkezet, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet, a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet, a Széchenyi István Hitelszövetkezet, a Széchenyi Kereskedelmi Bank és a Tisza Takarékszövetkezet működési engedélyét vonta vissza fizetésképtelenség miatt a jegybank.

Az év eleji nyitó összeget több mint 22 milliárd forinttal növelték év közben a hitelintézetek befizetései valamint a hozamok, továbbá két bajba került takarékszövetkezet esetében a TakarékBank több mint 12 milliárd forintot visszatérített az integrációs törvény alapján a betétbiztosítási alapnak.

Csökkent a bankcsődök kockázata

Az alapnál abban bíznak, hogy mivel a takarékszövetkezeti szektor átalakulása 2014-ben lezajlott és létrejött a szektor garanciaközössége, a következő időszakban nem lesznek az ideihez hasonló kártalanítási esetek. Mivel jelentősen lecsökkent a bankcsődök kockázata, amiatt sem aggódnak, hogy viszonylag lassan töltődik majd fel újra az alap. Az európai uniós szabályok egyébként azt írják elő, hogy a betétbiztosítási alapnak tíz év alatt, vagyis 2024-ig kell elérnie a 0,8 százalékos fedezettségi szintet a kártalanítási kötelezettség alá eső betétekhez képest.

Az OBA nem lát okot arra sem, hogy rendkívüli befizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, bár erre megvan a jogi lehetősége. Ugyanakkor megemelte a tagok által 2015-ben fizetendő díjkulcsot az eddigi 0,1 százalékról 0,14 százalékra. A díjemelést a kifizetett kártalanítások mellett részben a jövőre életbe lépő új uniós szabályozás is indokolja. Jövő év közepétől ugyanis szűkül a díj alapja, a védett termékek köre, kikerülnek a biztosítási védelem alól a hitelintézetek által kibocsátott kötvények és letéti jegyek. A befizetésekből jövőre 12-15 milliárd forinttal kalkulál az alap.

Tóth István hangsúlyozta, hogy az OBA kártalanítási képessége mindig túlmutat a saját vagyonán, ha ugyanis a vagyonnál nagyobb összegért kell helytállnia, akkor lehetősége van hitelt felvenni vagy kötvényt kibocsátani, ily módon a kártalanításnak nem lehet pénzügyi akadálya.

Új betétbiztosítási szabályok

Beszámolt arról is, hogy a parlament által december 15-én elfogadott és jövőre életbe lépő új betétbiztosítási szabályok a betétesek számára kedvező változásokat tartalmaznak. A helyi önkormányzatoknak kedvez például, hogy a legfeljebb 500 ezer eurós költségvetésű kisebb önkormányzatok betétei is OBA-védelem alá kerülnek. Az eddigi szabályok nem engedték védeni az önkormányzatokat, így akár minden pénzüket elbukhatták, ha a számlavezető bankjuk fizetésképtelenné vált. Ez történt például az idén Tiszatenyő önkormányzatával, amelynek a csődbe jutott Tisza Takarékszövetkezet volt a számlavezetője, és az 1600 fős település önkormányzata egyebek közt a közmunkások vagy a hivatali dolgozók bérét sem tudta kifizetni.

Bekerül a szabályozásba az is, hogy esetenként a jelenlegi 100 ezer eurós kártalanítási értékhatárnál nagyobb összegig, legfeljebb 150 ezer euróig lehet kártalanítást fizetni akkor, ha a károsultnak a megelőző három hónapban például ingatlaneladásból vagy munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó juttatásból származó, külön számlán elhelyezett rendkívüli bevétele volt.

Az uniós irányelv magyar jogba való átültetésével a kártalanítási idő is gyorsulni fog: a jelenlegi 20 munkanapos határidő 2024-ig több lépcsőben csökken 7 munkanapra. Először 2019. január 1-jén rövidül 15 munkanapra a kártalanítás határideje.

Tóth István megjegyezte: az idei kártalanítások igazolták, hogy az OBA már most is képes arra, hogy hét munkanap alatt kifizesse a károsultaknak a nekik járó összegeket.