A fedezett adósságok vásárlása a bankoktól október közepén kezdődik, az ABS-program pedig 2014 negyedik negyedévében. Az eszközvásárlások várhatóan 2016 júniusáig tartanak és 1000 milliárd eurónyi összeget jelentenek. „Ezek az eszközvásárlások a célzott refinanszírozási műveletekkel együtt jelentős hatással lesznek az EKB mérlegére” – mondta Mario Draghi.

Eszközfedezetű értékpapír

Az eszközfedezetű értékpapírok hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek értéke és hozama az alapul szolgáló mögöttes eszközök összességéből származik. A konstrukció szerint az euróövezeti kis- és közepes vállalatoknak nyújtott kereskedelmi banki hiteleket értékpapírosítanák, és az EKB ezekből az értékpapírokból vásárolna.

A Kormányzótanács azt reméli, hogy a pénzpumpával ösztönzőleg hatnak a gazdaságra. Elsősorban a hitelezés beindulását és a kis- és közepes vállalkozások (kkv) forráshoz jutását várják, mivel a kkv-k adják az európai gazdaság gerincét.

Tekintettel a változatlanul alacsony inflációs kilátásokra, az euróövezet növekedési lendületének a gyengülésére, valamint a reálgazdaság hitelezésének csekély terjedési ütemére, az új eszközök bevezetése jelentős mértékű monetáris lazításnak minősül – mutatott rá Mario Draghi.

Rosszul áll Európa

Az EKB elnöke bevezető nyilatkozatában felvázolta a gazdasági kilátásokat. Az euróövezet inflációja szeptemberben 0,3 százalékra csökkent az augusztusi 0,4 százalékról. A számok egyre messzebb kerülnek a 2 százalékos céltól. „Az alacsony infláció nagyon káros, ezért lépnünk kell ellene – hívta fel a figyelmet Draghi. Ha szükséges, akkor a Kormányzótanács újabb lépéseket tehet.”

2015-re mérsékelt növekedést jeleznek előre az elemzések, sőt a következő két negyedévre változatlan reál-GDP-vel számolnak az euróövezetben. A monetáris politikai intézkedéseknek támogatniuk kell a fogyasztást, a költségvetési konszolidációt és ösztönöznie kell a strukturális reformokat például a magas munkanélküliség elleni intézkedéseket. Draghi hangsúlyozta, hogy a stabilitási és növekedési paktum előírásai semmiképpen sem sérülhetnek, azok a fenntartható költségvetési gyakorlat garanciájaként szolgálnak.

Nem enyhülnek a feszültségek?

Az EKB döntéshozói saját bőrükön tapasztalhatták mekkora feszültséget jelentenek a gazdasági problémák – írja a Reuters. A szokásos frankfurti környezet helyett Nápolyban tartottak kihelyezett ülést. A jegybankárokat tüntető tömeg fogadta, amely a szegénység, a munkanélküliség, a létbizonytalanság és a spekuláció ellen tüntetett. Szabadítsatok meg minket az EKB-tól! felirattal várták Draghiéket, többször is a rendőrök közbelépésére volt szükség.

A Reuters által megkérdezett elemzők hétfőn még arra számítottak, hogy az EKB idén 200 milliárd eurót költhet az ABS-programra és a fedezeti adósságok vásárlására. A másik terv, amely szerint 400 milliárd eurónyi olcsó hitelhez (TLTRO) jutnának a bankok, nem váltotta be a reményeket.

Az elmúlt időszakban többször is felfokozott piaci várakozás volt jellemző, mivel elemzők arra számítottak, hogy az amerikai mennyiségi lazításhoz (QE) hasonló programot hirdet meg az EKB is. Bár Draghi több sajtótájékoztatón is megerősítette, hogyha kell, akkor vásárolnak kötvényeket, de ez a lépés még mindig várat magára.

A Draghi-ellenzék

Jens Weidman, a Bundesbank vezetője és elődje Axel Weber erősen kritizálták az ABS-program tervét. A jelenlegi gazdasági környezetben túl kockázatosnak tartják a terveket. A németek köztudottan szigorú fiskális politikát követnek, ez ütközik az EKB lazább monetáris politikájával.

Az ugyancsak erős kritikát váltott ki, hogy bóvli besorolású országok – Görögország és Ciprus – eszközeit is megvásárolhatja az EKB. Bár Draghi ezzel kapcsolatban körültekintést és óvatosságot ígért. Azt mondta, hogy az EKB vásárlása biztonságot jelent és más piaci szereplőket is vásárlásra ösztönözhet.

Mit szólnak a befektetők?

Mivel Mario Draghi EKB-elnök nem árult el sok konkrétumot a jegybank eszközvásárlásairól, továbbá nem utalt arra, hogy belekezdenének államkötvény-vásárlásokba is, így a vezető európai tőzsdemutatók lefordultak, az euró piacát pedig alaposan megrángatták – hívták fel a figyelmet a Quaestor elemzői.

Maradt a kamat

Az EKB monetáris tanácsa a kamattartás mellett döntött csütörtöki ülésén. Az irányadó kamata változatlanul 0,05 százalék, az egynapos hitelráta 0,30 százalék. Negatív betéti kamata továbbra is mínusz 0,20 százalékon áll. Az elemzők a mai kamatdöntés előtt nem számítottak további vágásra, különösen azok után, hogy Draghi szeptemberben bejelentette, hogy elérték a kamatráta alsó határát.