A JTM nem okoz igazán nagy szigorítást a hitelezésben, hiszen 400 ezer forint alatti jövedelem alatt is 50 százalékos értéket enged meg. Tehát a család igazolható jövedelmének felét költheti el törlesztésre. Gyakorlatilag hasonlóan szigorú jelenleg a banki gyakorlat is, de a törvény mostantól nem ad lehetőséget az egyéb, sokszor szürke, fekete jövedelmek beszámítására, vélelmezésére.

Akik tehát nem tudnak a korlát miatt hitelhez jutni, két dolgot tehetnek. Vagy kisebb összeget vesznek fel vagy ugyanazt az összeget, de hosszabb futamidőre kérik (vagy megpróbálnak közeli családtagot bevonni adóstársként, de erre általában senki sem szokott vállalkozni). Ha most tehát szükség van a 30 éves hitelekre, akkor a jövőben igény lehet a még hosszabbakra. Ezért vezethette be az OTP is a termékkínálatába a 40 éves konstrukciókat.

Mit veszítünk, és mit nyerhetünk a hosszabb futamidővel?

Csökken a törlesztőrészlet. De vigyázni kell, hiszen a futamidő hosszával nem egyenes arányban csökken a fizetendő összeg. Kamatokat ugyanis egyre többet kell fizetni, minél inkább elhúzódik a tőketörlesztés. Egy 20 éves konstrukció megnyújtása 40 évre például csak 25 százalék körüli törlesztőrészlet csökkenést eredményez, míg a banknak sokkal többet kell visszafizetni. 

Mikor válasszunk hosszabb futamidejű hitelt?

Lehet olyan élethelyzet, amikor magasabb összegű hitelre van szükségünk, és ez az egyetlen megoldás. Ilyenkor sincs nagy gond, hiszen a hitel teljes futamideje alatt előtörleszthetünk, végtörleszthetünk vagy csökkenthetjük a futamidőt, amint erre lehetőségünk nyílik. Fontos azonban, hogy a futamidő növelése helyett a legjobb konstrukció választásával keressük meg a legjobb ajánlatot. Alacsonyabb THM ugyanis kisebb kamatot és törlesztőrészletet is jelent.