Az orosz-ukrán válság takaréklángon maradt, közben a befektetők bíznak a mértékadó központi bankok folytatódó enyhe pénzügypolitikájában, így kedden is kitartott a kereslet a tőzsdéken.

Bíznak a jegybankokban a piacok

Az Európai Központi Bank (EKB) szeptemberben kezdi júniusban meghirdetett célzott refinanszírozási árveréseit a kereskedelmi bankok számára rendkívül nagy összegben, és felmérések szerint az alapkezelőknek már több mint a fele hiszi, hogy az EKB rövidesen szabadpiaci eszközvásárlásba, azaz nyílt mennyiségi enyhítésbe is kezd. Ez a várakozás az euró gyengülésén is meglátszott.

Az elmúlt hetekben érkezett tengerentúli adatok távolították az amerikai kamatemelés jövő évi esélyét a befektetők szemében, és ez kedden sem változott. Az amerikai lakásépítések ugyan júliusban meglódultak kéthavi visszaesés után, de az infláció csökkent az Egyesült Államokban, mert a jegybankrendszer pénzügypolitikája számára szintén irányadó munkapiac gyengébb a vártnál, továbbra is alig emelkednek a bérek, fizetések.

A brit kamatemelés korábban őszre várt eshetősége is halványult, miután a keddi adatok a lakásárak növekedésének lassulását és az infláció enyhülését jelezték júniusról, illetve júliusról.

A kínai kormány egyik gazdasági kutatóintézetének igazgatóhelyettese kedden pénzügy-politikai enyhítést sürgetett a kínai központi banktól a gazdaság ösztönzése végett.

Emelkedésre van ítélve a DAX

Vállalati hírek is támogatták a további fellendülést. A beszámolási szezon ugyan kevésbé jó Európában, mint az Egyesült Államokban – itt a cégeknek csak az 52 százaléka jelentett eddig várakozáson felüli eredményt a második negyedévről, szemben a sokévi átlagot meghaladó, 68 százalékos amerikai aránnyal -, viszont Nyugat-Európában a részosztalék öt éve a leggyorsabban nőtt ebben a szezonban, és mind több cég kedveskedik részvény-visszavásárlással is a befektetőknek.

Különösen a frankfurti tőzsde van emelkedésre „ítélve”, feltéve, hogy az ukrán-orosz konfliktus nem rosszabbodik számottevően. A német részvényárak ugyanis annyit estek a fő mutató utolsó, július eleji csúcsdöntése óta, hogy a mostani, átlagosan 12-szeres ár-nyereség arányuk tíz éve nem látott mértékben elmarad az európai átlagtól, amely 13,6-szoros jelenleg.

Zöldben az indexek

A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 0,56 százalékos javulással 6779,31 ponton zárt, 0,45 százalékkal magasabban, mint a múlt év végén.

A frankfurti DAX-30 0,96 százalékos többlettel 9334,28 ponton végzett, 2,28 százalékkal az év végi értéke alatt.

Párizsban a CAC-40 0,56 százalékkal 4254,45 pontra erősödött, 0,97 százalékkal elmaradva az év végi értékétől.

A milánói FTSE MIB-40 0,02 százalékot, a madridi IBEX-35 0,32 százalékot, az athéni ASE tőzsdemutató 2,07 százalékot nyert.

Varsóban a WIG-20 0,03 százalékkal 2447,99 pontra fogyott, a Mol 1,75 százalékkal 157,35 zlotyra drágult.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 44,98 pontos, 0,25 százalékos emelkedéssel 17 715,56 ponton zárt kedden.

A nyugat-európai tőzsdezárás után a New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 0,40 százalékkal, az S&P 500-as 0,37 százalékkal, a Nasdaq piac összetett mutatója 0,22 százalékkal volt az előző záró fölött.

Gyengült az euró

Az euró, 1,33 dollár felett, 0,33 százalékkal kevesebbet ért a bankközi piacon, mint hétfő este. Svájci frankban, 1,21 frank felett, 0,06 százalékkal került kevesebbe.

Az északi-tengeri Brent könnyűolaj estefelé hordónként (159 liter) 101,52 dollár volt, 8 centes napi árveszteséggel. A gázolaj ára ellenben tonnánként 2,75 dollárral 856,25 dollárra, a normál benziné gallononként (3,78 liter) 0,0289 dollárral 2,6849 dollárra nőtt az előző záróhoz képest az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében.

Az arany késő délután unciánként (31,1 gramm) 1294,55 dollár volt a hétfő esti 1297,70 dollár helyett azonnali szállításra Londonban.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra”]