Eljött a fordulópont?

A tiltakozást kiváltó törvénytervezetet kedden kezdte megvitatni a nemzetgyűlés, és csütörtökre virradó éjjel több olyan módosító indítványt is jóváhagyott, amelyeket a vasutasok követelései nyomán terjesztettek be szélsőbaloldali pártok. „Most már folyamatos a lemorzsolódás, beleértve a mozdonyvezetőket és az ellenőröket is”, akik a legnagyobb számban vettek részt a megmozdulásban – közölte az állami vasúttársaság (SNCF), amely szerint a 150 ezer vasúti dolgozóból már csak 11 ezren sztrájkolnak (7 százalék).

Ezt tervezi a kormány

A vasúti dolgozók az ellen a törvénytervezet ellen tiltakoznak, amelyet másfél évi előkészítés után a szocialista kormány kedden terjesztett a nemzetgyűlés elé az SNCF által felhalmozott 40 milliárd eurós (12 ezer milliárd forintos) adósság stabilizálására, amelynek keretében megnyitnák a személyszállítási vasúti piacot a konkurencia előtt.

A javaslat átszervezné a jelenleg két állami vállalat kereteiben működő vasúti szektort. A két céget 1997-ben választották szét: jelenleg az RFF felelős a vasúti hálózat működtetéséért, az SNCF pedig az egyéb szolgáltatásokért. A törvénytervezet értelmében a helyükön egy három egységből álló állami holding jön létre.

„Most, hogy a demokrácia kifejezésre jutott, az lenne a tisztességes, ha a megmozdulás véget érne” – mondta Guillaume Pépy, az SNCF elnöke a Le Parisien című napilapban megjelent interjúban. Elmondta, hogy a sztrájk eddig 153 millió euróba került az államnak, ami 15 regionális vonat árának felel meg. „Ez a tavalyi eredményünk egyharmada. Óriási összeg” – hangsúlyozta Pépy.

„Kétségtelenül fordulóponthoz érkeztünk” – ismerte el csütörtökön Thierry Lepaon, a legjelentősebb szakszervezet, a CGT főtitkára. Stéphane Le Foll kormányszóvivő pedig azt kérte a vasutasoktól, hogy vegyék fel a munkát.

Megfizették az árát

A képviselők elfogadták azokat a módosító indítványokat, amely megerősítené a francia vasúti szektorban létrejövő új holdingban a három szervezet „elválaszthatatlan és szolidáris jellegű” egységét, s ezzel lehetetlenné tenné bármelyik szervezeti egység későbbi privatizációját. Ez volt ugyanis a tiltakozók egyik legnagyobb félelme.

A CGT vezetője szerint a megmozdulás kezdi meghozni a gyümölcsét. Jelezte, hogy a sztrájkolók fizetésük egyharmadával fizetik meg annak az árát, ennyit vonnak le tőlük ugyanis az elmúlt napok hiányzásaiért. A sztrájk kilencedik napján egyébként a szuperexpresszeknek (TGV) átlagosan hetven százaléka közlekedett, de a regionális útvonalakon – ahol a vonatoknak a fele indul el – még mindig jelentős fennakadások vannak.

A nemzetgyűlési vita csütörtök este ér véget, a képviselők kedden szavaznak a törvénytervezetről.