A felmérés eredményei szerint a magyar vállalatvezetők mindössze 35 százaléka értékelte úgy, hogy nagyon magas vagy magas kockázatot jelent a kiberbűnözés a saját vagy az övéhez hasonló szervezetek számára. Ezzel az értékkel jelentősen alulmúljuk a 49 százalékos globális átlagot, de még Közép-Kelet-Európában is 45 százalék az arány.

Komoly veszélyben lehetünk

A válaszadók egyébként a kiberbűnözés vonatkozásában leginkább a munkavállalók és vállalkozók, illetve a versenytársak felől érkező támadásokat tartják leginkább aggasztónak (37-37 százalék), míg a hackereket és az aktivistákat csupán 33 százalék értékelte jelentős veszélyforrásnak. Globális viszonylatban azonban ez utóbbi kategóriát érzékelték a legnagyobb kihívásnak (48 százalék), míg Nyugat-Európában ez az arány 50 százalék.

A kutatás

Az EY munkatársai 2013 novembere és 2014 februárja között 2719 interjút készítettek 59 ország és térség különböző vállalati vezetőivel. Az interjúalanyok minden országban a legnagyobb vállalatokat képviselték, a megkérdezettek pedig vezető pozíciót töltöttek be. Az interjúk név nélkül, telefonon vagy személyesen történtek az adott ország nyelvén. A Közép-Kelet-Európára vonatkozó eredmények 14 országban végzett 608 interjún alapulnak.

A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy míg a korábban a kiberbűnözők úgy támadtak, hogy tulajdonképpen mindent elvittek, amit értek, mára az elkövetők egyre célzottabban próbálkoznak – hangsúlyozta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere a kutatási eredményeket bemutató sajtótájékoztatón.

„A felmérés eredményeiből jól látszik, hogy a vállalatvezetők döntő többsége nincs tisztában a kiberbűnözésből származó veszélyekkel, alulértékelik annak mértékét. Mivel ez a terület még kevéssé ismert, megelőző lépések is csak elvétve történnek. Ez azért különösen veszélyes, mert az ilyen fajta visszaélések a vállalkozás legértékesebb, illetve legkönnyebben értékesíthető eszközeihez (szellemi tulajdon, kutatás & fejlesztés, ügyfél- és banki adatok) keresnek jogosulatlan hozzáférést, és sokszor nyernek is. Ezért az informatikai rendszerekbe való behatolás kifejezetten sebezhetővé teszi a cégeket, mely komoly hatással van versenyelőnyükre és az üzleti titkaikra egyaránt” – mondta Biró Ferenc.

Továbbra is nyomasztó a korrupció

A kutatásból kiderül, hogy nemzetközi és hazai szintem sem változott a korrupció mértéke az elmúlt 2 évben. A magyar válaszadók 60 százaléka úgy véli, hogy az országban, illetve a saját ágazatában gyakori a megvesztegetés és a korrupció.

Ez az arány Közép-Kelet-Európában 47 százalék, míg Nyugat-Európában mindössze 19 százalék (a globális szám 39 százalék). Feltűnő azonban, hogy míg a felmért régiókban átlagosan mindenhol csökkenésről számoltak be a megkérdezettek, addig Magyarországon az igennel válaszolók aránya 2 százalékkal emelkedett 2012 óta.

Döbbenetes ellentmondás

A fenti számoknak radikálisan ellentmond azonban az, hogy a vállalatvezetők miként értékelik a saját vállalatukat érintő visszaéléseket és korrupciót. A megkérdezettek mindössze 8 százaléka nyilatkozta azt, hogy az elmúlt 2 évben előfordult a saját szervezeténél jelentős csalás. Ez az adat Közép-Kelet-Európában 10 százalék, Nyugat-Európában 12, a fejlődő piacokon 11, míg az összesített szám 12 százalék.

A fenti adattal szemben az is meglepő lehet továbbá, hogy a válaszadók mindössze 13 százaléka szerint elterjedt gyakorlat ágazatukban a megvesztegetés a megbízások elnyerése érdekében (ez egyébként megfelel a Közép-Kelet-Európában mért adattal).

Hasonlóan alacsony (4 százalék) azok aránya, akik azt állították, hogy előfordult volna velük, hogy üzleti szituációban a másik fél kenőpénzt kért. Régiónk egészében erre 8 százalékkal válaszoltak igennel, míg a globális arány 7 százalék. Mindazonáltal sokkal többen (23 százalék) mondta azt, hogy kérték már arra, hogy előre- vagy visszadátumozzon egy szerződést, szemben a felmérésben szereplő összes résztvevő 17 százalékos igen válaszával.

A mentalitás a probléma

Bár a belső előírások iránt továbbra is igen magas a felsővezetés elkötelezettsége, a magyar vállalatok csupán kétharmada rendelkezik etikai kódexszel, vagy korrupcióellenes szabályzattal. Ezen a téren sem érezhető javulás az elmúlt két év válaszait vizsgálva – derül ki az EY kutatásából.

Az előírások gyakorlati alkalmazása is nagyobb erőfeszítést kívánna itthon és nemzetközi szinten egyaránt. Magyarországon a válaszadók csupán fele vett részt korrupcióellenes képzésben, emellett a felelősségre vonás is igen alacsony arányú, a szankcionálás mértéke elenyésző. A megkérdezett válaszadók csupán 28 százaléka jelezte, hogy a korrupcióellenes szabályzat megszegői büntetésben részesültek.

Tudjuk, hogy a megvesztegetés és a korrupció mivel jár, azonban nem alkalmazunk megfelelő szankciókat. A legfontosabb a szabályok konzekvens alkalmazása lenne – emelte ki Biró Ferenc.