A tagdíj lényegében adó, amely mértékét törvényben kellene szabályozni

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint kötelező iparkamarai tagság esetén a tagdíjat törvényben kellene szabályozni, és általánosságban csak olyan megoldás tudnak támogatni, amelyben a fizetendő tagdíjak mértéke, a szavazati jogok és a kapott szolgáltatások arányban maradnak.

Az MGYOSZ állásfoglalásában hangsúlyozza: a kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj lényegében a vállalkozásokra kivetett adónak tekinthető, ezért létfontosságú, hogy azt törvényben szabályozzák, ne a kamara döntésétől függjön, és mértéke ne haladja meg a jelenlegi regisztrációs díj inflációval növelt értékét. Az MGYOSZ általánosságban is olyan megoldást tud támogatni, amelyben a kötelezettségek, vagyis a fizetendő tagdíjak mértéke, illetve a kapott szolgáltatások és a szavazati jogok arányban maradnak egymással a jövőben is – írja állásfoglalásában az szövetség.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köztestület, amelyhez állami feladatokat szerveznek ki, és nem érdekképviseleti szerv, így értelemszerűen nem szereplője a versenyszféra országos és ágazati érdekegyeztető fórumainak, nincs szerepe a szigorúan munkaadók, munkavállalók és a kormány kompetenciájába tartozó kérdésekben, így különösen a Munka Törvénykönyve, a minimálbér és a bérajánlások ügyében – foglalt állás a kötelező kamarai tagság tervével kapcsolatban.

A szakmai kamarát ma is ellátják az iparkamarai feladatokat

A Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége (MSZKSZ) tiltakozik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) küldöttgyűlésén elfogadott vitaanyag ellen, amely egyebek mellett a kötelező iparkamarai tagság bevezetését tartalmazza – közölte a szövetség.Tájékoztatásuk szerint az MSZKSZ kibővített keddi elnökségi ülésén a szakmai kamarák elnökei hangsúlyozták, hogy az ágazatról valós képet az egyes kamarák tudnak csak szolgáltatni.

Közleményükben kiemelik, hogy a szakmai kamarák jelenleg is ellátják az „iparkamarai feladatokat”, így szükségtelennek tartják mind az iparkamara, mind pedig a tagjaik további terhelését. Az MSZKSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a tervezett módosítás során a törvény hatálya alól az agrárkamarához hasonlóan a szakmai kamarák tagjai és nyilvántartottjai is kerüljenek ki.

A szakmai kamarák törvényi felhatalmazás alapján több éve regisztrálnak vállalkozásokat, amelyeknek tevékenysége már eleve kamarai tagsághoz vagy regisztrációhoz kötött – hívja fel a figyelmet szövetség közleményében. A közel 300 ezer tagot tömörítő MSZKSZ véleménye szerint az évi 5000 forint iparkamarai hozzájárulási díj – amelyből 2012-ben a 45 százalékos fizetési hajlandóság ellenére is 2,5 milliárd forint bevétele származott az iparkamarának – a továbbiakban indokolatlanná vált, mivel az iparkamara jogosult lett a cégbírósági nyilvántartásból adatok lekérésére.

A javaslat nem szolgálja a vállalkozások érdekeit

Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete szintén tiltakozik a kötelező tagság ellen, álláspontjuk alapján ugyanis a kötelező iparkamarai tagság nem szolgálja a mikro- és kisvállalkozások érdekét, ezért elutasítják, és tiltakoznak ellene. Az egyesület közleménye szerint elsősorban a szakmai alapon, önkéntesen vagy szakmai köztestületként létrejövő szervezetek tudnak szakszerűen segítséget nyújtani tagjaiknak, mert közvetlenül ismerik a szakmai előírásokat és tagjaik problémáit.

Az adótanácsadók arra hívják fel a figyelmet, hogy a kötelező iparkamarai tagság egyszer már csődöt mondott, és a jelenlegi éves 5000 forint „regisztrációs” díj is csak arra alkalmas, hogy az összes vállalkozás 98 százalékát kitevő mikro- és kisvállalkozások terheit éves szinten – a teljes kör fizetése esetén mintegy 4,5 milliárd forinttal növelje. A vállalkozások nagyfokú elutasítása, hogy az adóbehajtási fenyegetés ellenére is csak körülbelül 55-60 százalékuk fizeti be a díjat – írja közleményében az Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete.