Rafinált jószág a kis- és közepes kapitalizációjú cégeket tömörítő Russell 2000 index. Mert általában növekedést áraz a piac, amikor emelkedik, néha azonban épp az összeomlás előjele a felülteljesítése. Ez utóbbira láthattunk példát 2007-ben és 2011-ben. Nos, amíg tavaly nyáron, de még az őszön is azon spekulálhattunk, hogy vajon jó jel vagy annál rosszabb ómen a Russel 2000 nagy menetelése. Most már az a kérdés, hogy mire utalhat az index korrekciója

Tőzsdelufi emelte az indexkosarat

Bekövetkezett, amire már hónapokkal ezelőtt is lehetett számítani, hogy a rekord tőkebeáramlást és extrém optimizmust előbb vagy utóbb hanyatlás követi – mondta Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója és a sharkvision blog szerzője. Hozzátéve: a Russell 2000 indexkosara tele van pakolva technológiai, biotechnológiai és más magas növekedési pályával kecsegtető papírokkal, így sokáig a technológiai, illetve online cégek részvényeinél tapasztalható lufi segítette az index szárnyalását. Ám most azt láthatjuk, hogy azok a befektetők, akik korábban töretlenül bíztak ebben a szektorban, folyamatosan szeretnek ki ezekből a részvényekből, ráadásul ez a negatív folyamat valószínűleg nem állt meg.

Nyakunkon a korrekció?

Ennek fényében, arra lehet számítani, hogy az alulteljesítés akár középtávon, vagyis legalább féléves távlatban is tartós lehet a piac főbb indexeivel szemben. Természetesen rövidtávon elképzelhető még akár újabb index csúcs is, ám ez aligha állja útját a középtávú korrekciónak. Annál is kevésbé, mert a befektetők trendszerű elfordulását legfeljebb néhány hétig ellentételezhetik a forró pénzek és a short-zárások (a korábbi eladásra játszók vételi megbízásai).

Nehéz megjósolni, hogy hol talál helyet magának a kiáramló tőke, illetve mely más szegmens veszi át, vagy átveszi-e egyáltalán a szerepét – folytatta. Az biztos, hogy a technológiai papírok árazása és a köré göngyölített média érdeklődés is extrém volt. Most azonban nem könnyű kapaszkodót találni. Könnyen elképzelhető, hogy egy általános részvénypiaci korrekció nagyon lassan kifejlődő fázisának tanúi vagyunk.

Fogytán a „csavarlazító”!

Mint mondta, a zéró jegybanki kamat és a felpörgetett pénznyomda korában a magasabb kockázatviselési hajlandóság hajtotta a befektetőket a kis cégek piacára és a bóvli kötvények aukcióira. Észre kell azonban venni, hogy a Fed hónapról hónapra csökkenti a likviditást, miközben a globális részvényalapokba 17. hónapja töretlen a tőkebeáramlás, ám megjelentek a kiszállók is, amit az online technológia szektor elhajlása jelez.

Ezek az ellentétes folyamatok előbb-utóbb nagyobb ingadozású periódusba torkollnak majd, az időzítést viszont lehetetlen megmondani. A FED szigorítását valami sokkszerű piaci esemény, esetleg az infláció drasztikus visszaesése és/vagy a munkanélküliség tengerentúli elszabadulása lassíthatná. Ám ennek egyelőre nincs jele.

Bár sokan spekulálnak arra, hogy majd az EKB veszi át a Fed „csavarlazító” szerepét. Ám ez nem valószínű, mert az eurót jelenleg a feltörekvő piaci devizák gyengélkedése erősíti. Ami ellen az EKB, egyrészt, nem sokat tehet. Másfelől, célja nem elsősorban az euró gyengítése, hanem inkább az euró erősödésének megállítása. Nem lesz tehát még egy japán jegybank sztori Európában, legalábbis volumenében, kilengésben nem valószínű.

Arra kell tehát készülnünk, hogy mostantól enyhül az összefüggés a jegybanki akciók és a tartós piaci reakciók között. Más szóval, azt is mondhatjuk, hogy a befektetők egy része, aki normál piaci környezethez szokott, talán ideiglenesen fellélegezhet, viszont azt már nehéz megjósolni, hogy egy akár új történelmi csúcsokat és komoly korrekciókat hozó jövőbeli turbulens periódus visszatereli-e majd a jegybankokat a „jól bevált” pénznyomdagéphez.