A világ legnagyobb csalás elleni szervezete (Association of Certified Fraud Examiners – ACFE) nyilvánosságra hozta legfrissebb jelentését, amely szerint a belső ellenőrzés sokkal hatékonyabb a csalások feltárásában és megelőzésében. Az ACFE 1483 esetet vizsgált meg az elmúlt időszakból.

Hatalmas veszteségek

A esetek vizsgálata segít a cégeknek, hogy felismerjék és kezeljék a kockázatokat, így kevésbé legyenek kiszolgáltatottak – mutatott rá a jelentés bevezetőjében James Ratley, a szervezet elnöke. A jelentés szerint egy átlagos vállalat bevételeinek öt százalékát veszíti el gazdasági visszaélések matt, ez globálisan 3700 milliárd dollárt jelent. Ez megdöbbentő lehet, de nem meglepő. Nagyon sok eset van, amelyről nem is tudunk – nyilatkozta Evy Poumpouras, az ACFE tagja.

A vizsgált ügyek fele Amerikai Egyesült Államokbeli cégeket érintett, ott átlagosan 100 ezer dollárt veszítettek a vállalati csalások miatt. Ez az arány sokkal rosszabb Kelet-Európában valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában, ott a 383 ezer dollár az átlagos veszteség.

Az elkövetők leginkább az alkalmazottak és középvezetők köréből kerültek ki, de 19 százalékban a felsővezetők vagy a tulajdonosok voltak érintettek a bűncselekmények elkövetésében. Minél magasabb pozícióban volt ugyanakkor az elkövető, annál nagyobb kárt okozott a cégének.

A vállalati forródrót lehet a megoldás

A pénzügyi csalásokat nagyon nehéz feltárni, mivel nincs olyan érzelmi kapcsolat, mint a más típusú bűncselekményeknél – mutatott rá Poumpouras. Az elkövetők nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a pénzzel, többnyire csak különböző hamis dokumentumokkal, ezért nem is tűnik olyan súlyosnak számukra, amit elkövettek. Így nehezebben vallják be ezeket a bűncselekményeket, mint például a gyilkosságot. Ez magyarázatot adhat arra, miért hatástalanok a külsős cégek által végzett átvilágítások.

Az elemzés szerint 2013-ban a könyvvizsgáló cégek a csalások 3 százalékát tárták fel, míg a visszaélések 7 százaléka véletlenül derült ki. A vállalatvezetők számára fontosak a független auditcégek, de nem lehetnek a csalás elleni védekezés egyetlen szereplői. A tanulmány olyan proaktív módszereket javasol, mint a vállalati forró drót, amelynek segítségével névtelenül tehetnek bejelentést a cég alkalmazottai. A jelentés szerint így az esetek 42 százaléka derült ki. A vállalatok kevesebb mint 11 százaléka jutalmat is ad a bejelentőnek.

Nem biztos, hogy drága, ami hatékony

Bár nem gondolnánk, de a legveszélyeztetettebbek azok kisvállalkozások, amelyek nem fordítanak kellő figyelmet a védekezésre. Egyrészt a vezetők nem gondolják, hogy veszélyben vannak, másrészt attól tartanak, hogy túl drága a védekezés.

A leghatékonyabb intézkedések nem kerülnek sok pénzbe. Az alapvető követelményeket belső szabályzatokban rögzíthetik. Eredményes lehet a cégvezetők váratlan ellenőrzése, hiszen a külsős könyvvizsgálókkal szemben ők ismerik igazán a saját vállalatukat