Brüsszelben folytatódik a harc

A kormányfő azt mondta: a rezsicsökkentés elindítása óta tudták, hogy az ellenérdekeltek ezt nem hagyják szó nélkül, már csak azért sem, mert azóta számos európai országban születtek hasonló döntések.

„Nem történt olyasmi, amire ne számítottunk volna, ugyanakkor nem szeretném, ha bárki alábecsülné az ebben rejlő veszélyt” – kommentálta, hogy az Európai Bizottság szeretné kivezetni a kiskereskedelmi energiaárak – jelenleg 17 országban alkalmazott – központi szabályozását. Hozzátette: Magyarországon véget vetettek annak, hogy a magánmonopóliumok visszaélnek erőfölényükkel, de ettől ezek a cégek még hatalmasak maradtak, nagy erőket, összegeket és kapcsolatokat tudnak mozgósítani, ezért is mondható, hogy a rezsiharc színtere Budapestről és a nemzeti fővárosokból Brüsszelbe tevődött át.

Az unió célja, hogy szabadárassá tegye az energiaárakat, a tapasztalatok szerint azonban ott, ahol nem volt központi árszabályozás, és verseny alakulhatott volna ki az energiapiacon, ármegállapodások jöttek létre a színfalak mögött, és az árak magasabbak voltak az állam által megszabottaknál – fejtette ki. Szerinte ezért a brüsszeli álláspont tankönyvízű, a gyakorlat ellene szól.

Olcsó energiára van szükség

A miniszterelnök azt is mondta, hogy az uniós véleménnyel ellentétben nem elég a rászorulókat támogatni, mert a középosztály is megszenvedi, ha az energiacégek visszaélnek erőfölényükkel, ezért „a szegényekre összpontosító védekezés helyett” általánosan alacsony családi energiaárakra van szükség.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: az Egyesült Államokban kétszer-háromszor olcsóbb az energia, mint Európában, és jóval olcsóbb Oroszországban, Indiában és sok más feltörekvő országban is. Ha ez így marad, az európai termékek nem lesznek versenyképesek, el fogjuk veszíteni a piacainkat – magyarázta.

Ezen változtatni kell, „van is javaslatunk, de ez pont a szöges ellentéte annak, amit az unió javasol: szerintünk versennyel soha nem fogunk eljutni olyan alacsony árszinthez, mint amit Amerikában és más riválisainknál tapasztalunk” – közölte.

Nonprofit energiaszolgáltatás – mi leszünk az elsők?

A kormányfő szerint az ipari szektorban is nonprofit energiaszolgáltatásra van szükség a munkahelyek megőrzése érdekében.

Ez szokatlan gondolat, többéves munkát igényel, „de annyit tudunk segíteni a kontinensnek, hogy Magyarországon be fogjuk vezetni, és szerintem be tudjuk majd bizonyítani, hogy a nonprofit energiaszolgáltatás alacsony ipari termelői árakat és magasabb életszínvonalat eredményez, ezért lesznek követőink ezen a területen” – jelentette ki.

Megerősítette: az áprilisi választás előtt emiatt már nem módosítják az alaptörvényt, és bár a választás után ez nem elképzelhetetlen, előbb a nonprofit energiaszolgáltatásról szóló törvényt kell elkészíteni. Újólag szólt arról is, hogy a Főgáz 49 százalékos részvénycsomagjának megvásárlása mellett „hasonló lépéseket tervezünk, sőt komoly tárgyalásokat folytatunk más cégek esetében is”.

A nemzetközi környezet mozgatja a forintot

A forint árfolyamgyengüléséről szóló kérdésre Orbán Viktor azt mondta, nem jó, ha kormányok fogalmaznak meg árfolyamigényeket, ez ugyanis jegybanki hatáskör.

Szerinte ugyanakkor az árfolyam-ingadozás jelzi, hogy az egyes államok nem urai pénzük árfolyamának, még a legerősebbek sem, amögött bonyolult pénzügyi mozgások vannak. A magyar gazdaság stabil, a folyó fizetési mérleg évek óta pozitív és erősödik, a forint árfolyamának változása a világban zajló pénzmozgások miatt következett be, ezért most a nemzetközi környezetet kell figyelni – fűzte hozzá.

A kormányfő szerint az árfolyam-ingadozás azt mutatja, hogy a világgazdaság bizonytalansága és az európai gazdasági válság még nem ért véget, az európai valuták ezért törékenyek.

Lelkes a miniszterelnök

Orbán Viktor ismét lelkesítőnek nevezte a foglalkoztatottsági adatokat. Szerinte erkölcsi szempontból helytelen, ha politikusok „sértegetik” a közmunkát végző embereket, és az adatok kozmetikázásának nevezik a közfoglalkoztatást. „Nem kényszermunkáról beszélünk, hiszen ezek az emberek választhatnak a segély meg a közmunkabér között, és a munkát választják, ez szerintem lelkesítő” – fogalmazott.

Hozzátette: a bérek – nemcsak a közmunkabérek – valóban alacsonyak, de „én vért izzadok évek óta azért, hogy megtaláljam annak a módját (…), hogyan tudunk olyan politikát csinálni, amely több munkahelyet és magasabb béreket eredményez”.