A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt adatai szerint az idén február-áprilisban 476 ezer munkanélküli volt Magyarországon, ami 11,0 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg. Az állástalanok aránya egy év alatt 0,5 százalékponttal csökkent.
Február-áprilisra 8 ezerrel, 3 millió 869 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest a KSH adatai szerint. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közleményében kiemeli: kedvező tendencia, hogy a fiatal, 15-24 éves korcsoport foglakoztatási rátája egy év alatt 1,4 százalékponttal, csaknem 19 százalékra emelkedett, 216 ezren voltak foglalkoztatottak a korosztályban. Pozitívum a tárca szerint az is, hogy az idősebb, 55-64 éves korcsoport foglalkoztatási aránya számottevő mértékben, 1,6 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A kormány továbbra is elkötelezett a foglalkoztattak számának növelése mellett, a számok pedig a munkahelyvédelmi akcióterv és a kormány eddigi foglalkoztatást elősegítő intézkedéseinek kedvező munkaerő-piaci hatásait támasztják alá – olvasható a közleményben.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője kommentárjában kifejti: a várakozásoknál lényegesen nagyobb mértékben zuhant 11 százalékra a munkanélküliségi ráta február-április között az első negyedévben mért 11,8 százalékról, és jóval alacsonyabb az egy évvel ezelőtti 11,5 százalékos rátánál is. A munkanélküliségi ráta lendületes csökkenését a foglalkoztatottak számának igen jelentős, az előző háromhavi átlaghoz képesti több mint 51 ezres növekedése okozta, ugyanakkor a foglalkoztatás 58 ezerrel nőtt egy év alatt.
A szakértő szerint a foglalkoztatás növekedését nagymértékben segíthette a közmunkaprogramok felfutása. A munkanélküliek száma 32 500-zal csökkent az előző háromhavi átlaghoz, míg csaknem 20 ezerrel mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az aktívak száma egy év alatt 38 300-zal bővült; ezt a szigorúbb nyugdíjba vonulási és segélyezési feltételek, valamint a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőbben folytatódhat az aktívak számának növekedése – vélekedik Suppan Gergely. Az aktívak számát növelheti, hogy a korábbi évekhez képest kevesebben jelentkeztek a felsőfokú oktatásba.
A Takarékbank elemzője szerint a szezonális hatások, valamint a közmunkaprogramok növekedése miatt a következő hónapokban folytatódik a foglalkoztatás növekedése, míg lassabb mértékben csökkenhet a munkanélküliség. A tavaszi hónapoktól a nyár végéig 10,1 százalékig süllyedhet a munkanélküliségi ráta. A fokozatosan javuló növekedési kilátások hatására az év második felétől javulhatnak a foglalkoztatási kilátások a versenyszférában is. Idén összességében a tavalyival némileg kisebb, 10,7 százalékos átlagos munkanélküliségre számít Suppan Gergely, aki szerint a ráta 2014-ben kissé tovább, 10,6 százalékra mérséklődhet.
Ürmössy Gergely, az ING elemzője szerint is meglepő a munkanélküliségi ráta hirtelen csökkenése, mivel a tavaly június-augusztusi 10,4 százalékos érték óta folyamatosan emelkedett az állástalanok aránya. A szakértő szerint ugyanakkor egyelőre nem lehet trendfordulóról beszélni, és bár a következő hónapokban kis lépésekben 11 százalék alá kerülhet a ráta – köszönhetően a nyári, szezonális munkák felfutásának -, nagy javulás nem várható.
Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a közfoglalkoztatottak száma márciusban nagyjából megegyezett az egy évvel korábbival, és bár egyelőre az áprilisi adatok nem ismertek, valószínű, hogy a közfoglalkoztatás mellett a versenyszférában is kezdenek magukra találni, munkaerő-felvételben gondolkozni a cégek. Ürmössy Gergely kifejtette, hogy tavaly a nyári időszakban magas volt a közfoglalkoztatottak száma; ezt idén véleménye szerint idén nem sikerül meghaladni. Ha a gazdasági teljesítmény valóban fellendül – ez a második negyedéves GDP adatok alapján már látható lesz -, a következő hónapokban is kedvező munkanélküliségi adatokat láthatunk – fűzte hozzá.
